A megszokott kampányüzeneteket ismétli a negyedszeri újraválasztásán dolgozó kormányfő: az ellenzék háború-, megszorítás- és Brüsszel-párti, történelmi bűnt követ el, de veszíteni fog.
Több mint 12 ezer karakteres interjút közölt a leginkább kormányszócsőként ismert Magyar Nemzet Orbán Viktor kormányfővel egy nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt.
Természetesen nagy hangsúlyt kap az ukrajnai háború, a miniszterelnök a jól ismert – bár valóságtartalmát tekintve megkérdőjelezhető – állítást többször is felmondja benne, hogy “ez a voksolás egyben választás háború és béke, belesodródás és kimaradás között”, Orbán egyenesen ezt nevezi a választás tétjének.
A kérdező sem egy alkalommal kérdez rá a Fidesz az ellenzéket – bár ők maguk számtalanszor tettek ellenkező értelmű nyilatkozatot – uszító és háborúpárti színben beállító kampányüzeneteire. Orbán “zavaros és veszélyes” mondatokat emleget Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban – nevét továbbra sem kiejtve a száján, majd egy arról is beszél, hogy a NATO is azt képviseli, amit Magyarország, vagyis, hogy a háborúból ki kell maradni.
Az nem derül ki az interjúból, hogy ha a NATO is kimarad a háborúból, akkor vajon az ellenzék hogyan tudná belerángatni mégis a szövetségi kötelezettségei révén a NATO-val együtt mozgó Magyarországot.
Vajon csak azért ennyire óvatos az oroszokkal szemben az egyébként Ukrajnával harcias retorikát folytató Orbán Viktor, hogy a vasárnapi választásokig megőrizze a Fidesz oroszbarát szavazóit, vagy van valami más oka annak, amiért a „stratégiai nyugalomnak” a Kreml a kedvezményezettje? Mire számít vagy mire számíthat Orbán, akinek a retorikája sokkal inkább magyarázható ideológiai, mintsem reálpolitikai megfontolásokkal.
Az interjúban kitérnek a V4-ek között kiéleződő ellentétekre – – Orbán, aki mindig büszkén hangoztatta a szövetség fontosságát, most úgy tűnik, kisebbíteni igyekszik jelentőségét, és arról beszél, hogy a V4 “nem geopolitikai szervezet”.
Kitérnek a gazdasági válságra is, “Felhős az ég az bizonyos” – állapítja meg Orbán, aki szerint kulcsfontosságú a magas német infláció, összeadódnak az infláció, a háború, a déli uniós államok eladósodottsága jelentette válságok és a brüsszeli energiapolitika, majd utóbbi miatt Brüsszel ellen fenekedik.
1440 milliárd forint volt a költségvetés hiánya február végén, a Pénzügyminisztérium szerint stabil a helyzet.
A hazai infláció esetében viszont már “erőteljes európai inflációellenes politikára” vagyis Brüsszelre számít. Az uniós pénzekről szólva Orbán elismeri, a járvány utáni újjáépítési alaphoz még nem jutott hozzá Magyarország, és azt jobb eséllyel kapná meg egy esetleges baloldali kormány, mert velük “el tudják fogadtatni azokat a feltételeket, amelyeket egy nemzeti kormány mindig is el fog utasítani”.
Havasi Bertalan szerint Orbán kezdeményezésére nyílt meg az ukrán háború miatt az uniós alap, de ez nem így van.
Szó esik az esetleges megszorításról is, amire Orbán azt mondja, az a baloldal kedvenc válságkezelő módszere. Arra is kitér, hogy az ellenzéki szövetségben ott a korábban erőteljesen szélsőjobbosnak számító Jobbik, ami szerinte történelmi bűn. Az nagy összefogással szerinte az ellenzékiek “mindent kockára tettek és vasárnap mindent el fognak veszíteni”. Ja és nem marad ki a gyermekvédelminek nevezett homofób népszavazás ügye sem.
Kicsoda Orbán Viktor? - a HVG 5 részes, összességében közel 3 órás dokumentumfilmje Orbán személyiségét és a döntéseit leginkább befolyásoló hatásokat kutatta. A sorozat számtalan megszólalója és sztorija közül hét történetet emeltünk ki, amelyek több évtized távlatából ma is meghatározó tulajdonságokra és fordulatokra világítanak rá.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
