Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Amíg négy éve a választópolgárok 53,6 százaléka szavazott 15 óráig, addig április harmadik 52,75 százalék. Avagy másképp fogalmazva: 4 058 746 fő voksolt délután háromig. Ilyen közel még nem volt a két adat egymáshoz, 13 órakor 2,3, 11 órakor 4,1 százalék volt a különbség.
A megugrott szavazási kedv annyiban nem meglepő, hogy az utóbbi órákban folyamatosan hosszú sorokról jöttek a jelentések, nemcsak külföldről, hanem számos itthoni szavazóhelyiségből is. Ezekről bővebben a percről percre tudósításunkban írtunk.
De nézzük a részleteket: 15 órakor a legtöbben a budapesti hármas választókerületben szavaztak, itt ekkor már a választásra jogosultak 61,03 százaléka jelent meg – pont egy százalékkal többen, mint négy éve. Ez annyiból nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb csata itt várható a fideszes Fürjes Balázs és a momentumos Hajnal Miklós között, miközben nem elhanyagolható szempont, hogy a Kutyapárt legismertebb arca, az elnök, Kovács Gergely is itt indul.
A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as választókerülete jelenti, ahol mindössze 42,73 százalék szavazott, másfél százalékkal kevesebben, mint 4 éve. Itt a kormánypárti Riz Gábor és az MSZP-s Kiss Sándor csap össze. A fővárosban a legkevesebben, 50,01 százaléknyian, a nagyjából VIII. kerületet lefedő hatos választókörzetben voltak, ahol a fideszes Sára Botond, a párbeszédes Jámbor András verseng a győzelemért. Annyiból meglepő az alacsony arány, hogy a választókerületben több más ismert név is versenyben van: a Mi Hazánk itt indította Dúró Dórát, a Kutyapárt pedig talán második legismertebb emberét, a ferencvárosi alpolgármestert, Döme Zsuzsannát. Ezen kívül a zuglói körzet marad el az átlagtól, a fideszes Borbély Ádám és a momentumos Hadházy Ákos csatájára 15 óráig mindössze 53,13 százalék szavazott.
Sokan szavaztak még Budakeszin is, ahol ugyancsak az egyik nagy csata alakul a külügyi államtitkár Menczer Tamás, illetve a momentumos Szél Bernadett között. Az 58,97 százalékos részvétel amúgy így is elmarad a négy évvel ezelőtti 59,92 százaléktól.
Azt is el lehet általánosságban mondani, hogy a fővárosban lelkesebbek a szavazók, itt több olyan választókerület is van, ahol 60 százalék feletti a részvételi arány, míg vidéken egyetlen ilyen választókerület sem volt 15 órakor.
Az is jól látszik, hogy ha a Duna mentén kettévágjuk az országot, akkor a nyugati felén egyelőre lelkesebbek a szavazók: itt mindössze 4 választókerületben van 50 százalék alatti részvétel, a keletiben 14-ben. A keleti országrészben amúgy is jellemzően 50 százalék körüli a részvétel, a pesti választókerületeket nem nézve a legnagyobb részvételi arány pedig Csongrád-Csanád 04-es választókörzetében van, 57,19 százalék – 2018-ban 56,24 százalék volt. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk, hogy itt csap össze Lázár János és Márki-Zay Péter.
