Csak a magyar baloldalon múlik, hogy mikor indulhat meg a magyar történelem legnagyobb pedagógus-béremelése – állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium KDNP-s parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek, miután a kormánypárti lap megkérdezte tőle, hogy miért nem kapnak a pedagógusok 21 százalékos béremelést a beígért 10 helyett. Rétvári szerint ez azért nem lehetséges, mert Brüsszel visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat, ami a magyar baloldal áskálódásai következtében alakult így. Ha mindez nem lenne, akkor nemhogy 21, de két éven belül 75 százalékos béremelést kapnának a tanárok.

Mindezt persze némileg árnyalja, hogy a kormánytól független gazdasági elemzések szerint a pedagógusbérek rendezése egyáltalán nem akkora falat, amivel Brüsszelre kellene várni, lehetne találni rá költségvetési forrást, csak a jelek szerint nincs rá politikai akarat. Brüsszel pedig azért tartja vissza az országnak „járó" forrásokat, mert komoly korrupciós kockázatot lát, a fizetést pedig több feltétel teljesítéséhez köti.

Rétvári ezt követően kifejtette véleményét a határvadászokról, a migrációs helyzetről, beszélt arról is, hogy a rendőrök béremelését csak 2024-ben folytatják. Szóba került az egészségügy is és a szakápolók béremelése, ezt viszont Rétvári már a háború és a szankciók végéhez kötötte. Ráadásul a szakápolók bérét az államtitkár az orvosfizetéseknek csupán a 37 százalékához szeretné felhúzni, ami mondjuk egy kezdő orvos esetében a béremelést követően is csak 687 ezer forint, így ideális esetben egy kezdő ápoló bére épp hogy meghaladná a 254 ezer forintot, persze bruttóban.

Az egészségügyben bekövetkező változásokról is hosszasan beszélt az államtitkár. Elmondta, hogy az ügyeleti rendszer átalakítása a betegek érdekeit szolgálja, ugyanakkor nem tért ki azokra az aggodalmakra, amiket többek között a Magyar Orvosi Kamara is megfogalmazott, miszerint ez a gyorsütemű, erőltetett átalakítás az ellátásbiztonság szempontjából komoly kockázatokat rejt.

A kórházi struktúrát és az ügyeleti ellátást is alapjaiban írná át a kormány

A benyújtott törvényjavaslat alapján a megyei kórházakban lesz sürgősségi ellátás, a városikban pedig legfeljebb szakellátás. Az is látszik, hogy a kormány a szakemberhiányt átvezényléssel oldaná meg. Átalakítanák az ügyeleti ellátást is, de az eddig kiszivárgott hírek szerint. A fizetéseket teljesítmény alapján felfelé és lefelét is el lehetne téríteni.

A háziorvosi praxisrendszer központosításával kapcsolatban Rétvári elmondta, hogy a praxisok határait az önkormányzatok jelölték ki és azóta jelentős népességmozgások történtek az országban, amiket önkormányzati szinten nem lehet követni. „Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen" – mondta.

Ugyanakkor még a sok helyen alákérdezős mellékízű interjúban is sikerült olyan kérdéssel szembesíteni az államtitkárt, amit az jobbnak látott elengedni a füle mellett. Ez pedig arra vonatkozott, hogy mi a helyzet akkor, ha a háziorvos önhibáján kívül esik el a forrásoktól, nevesül, hiába küldi el szakrendelői vizsgálatra a beteget, ha az hónapokkal később kap időpontot és ebből a praxisfinanszírozási indikátorrendszer miatt vesztesége származik.

Érdemi válasz helyett a politikus inkább itt arról kezdett beszélni, hogy az a céljuk, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek és az orvosok minél több szűrővizsgálatra küldjék el a betegeket, ám abba már nem bonyolódott bele az államtitkár, hogy mi van akkor, ha a beteg nem kap belátható időn belül időpontot az előirányzott vizsgálatra. A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó háziorvosok viszont attól tartanak, az új szabályok miatt komolyan csökkenhet a bevételük. Erre rákérdeztek Rétvárinál, aki azt mondta, a kormány nem számol ezzel.

A kórházak átalakítása is szóba került, ám azt nem firtatta a kérdező, hogy hogyan lesznek itt változások január 1-től, hiszen semmilyen részletet nem tudni. A magánorvosok állami ellátásba kényszerítése sem merült fel a témák között, vagy hogy mi lesz az elfekvőkkel.

Érdekes az is, hogy miután sikerült minden problémás területet besöpörni a Belügyminisztérium alá, utána egy politikai államtitkár mondja fel a leckét a baráti sajtóban, nem pedig a területekért felelős szakállamtitkárok (Maruzsa Zoltán oktatási és Takács Péter egészségügyi államtitkár).