Egy új törvény nyomán – 32 évvel az egyházi vagyonjuttatásról szóló törvény 1991-es megszületése és tíz évvel a folyamat hivatalos lezárása után – február végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat. Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre – írja az eheti HVG hetilap.

A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás még tágabbra nyitotta a lehetőségek tárházát, mint az Antall-kormány idejéből származó eredeti jogszabály. Az ugyanis csak olyan épületekre vonatkozott, amelyek már az államosításuk előtt a kérelmező birtokában voltak, és amelyeket hitéleti, oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi vagy kulturális célra használtak, s továbbra is így szándékoztak működtetni.

A mostani parlament viszont – a fideszes és a jobbikos képviselők szavazataival – lehetővé tette, hogy 2023. február 28-áig az egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső egyházi jogi személy, például szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el.

Ráadásul a törvény még csak a mérlegelésre sem ad lehetőséget: amelyik épületre az egyházi használója rámutat, azt számára a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni.

Hogy kiderül-e a törvényből, hány ingatlanról van szó, jár-e kártérítés az érintett önkormányzatoknak, vagy hogy mire hivatkoztak a parlamenti vitában a kormánypárti képviselők, elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban vagy hamarosan a HVG360-on.

hvg.hu