Gondolatkísérlettel indította 2022-es évértékelőjét Márki-Zay Péter: a volt ellenzéki miniszterelnökjelölt a szerdai, Hódmezővásárhelyen tartott eseményen azzal nyitott, hogy ha tavaly április 3-án máshogy alakul az eredmény, sok ezermilliárd nemzeti vagyont szerzett volna vissza, és nem csak Schadl Györgyöt ültette volna le az általa vezetett kormány, csatlakoztunk volna az uniós ügyészséghez, és feloldották volna a befagyasztott eurómilliárdokat is. Szerinte, ha az ellenzéki összefogás vezetné az országot, a forintárfolyam stabil, az infláció pedig 10 százalékkal alacsonyabb lenne, valamint „okos rezsicsökkentést” vittek volna végbe, ami alatt a rászorulók támogatását és a lakások energiahatékonyságának fejlesztését érti.

A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl-Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

Bár a Fidesz kétharmados győzelmét még a legelvakultabb ellenzékiek sem kérdőjelezik meg közel egy év távlatából, Márki-Zay még hosszú percekig ecsetelte, hogy „mi lenne más”, ha leváltották (leváltotta) volna a kormányt. A politikai programbeszédnek hangzó nyilatkozatban azt hangsúlyozta, hogy jóléti reformot vittek volna végbe azzal, hogy a szociális dolgozók és a pedagógusok bérét megemelik, a gyest megduplázzák, árstopok helyett áfát csökkentenek, a globális minimumadót bevezetik, és a katásokat békén hagyják, de még azt is kifejtette, hogy nem zártak volna be kórházi osztályokat és postákat.

YouTube / Dr. Márki-Zay Péter

Márki-Zay a háborúval kapcsolatban már az elején lefektette, hogy nem küldtek volna katonákat a frontra, cserébe a szankciókat megszavazták volna. Ahogy fogalmazott: „mindent, amit mondtam, Orbán Viktor megcsinálta saját maga”.

A volt ellenzéki vezető a legutóbbi, szankciós nemzeti konzultáció 15 milliárdos költségvetésével kapcsolatban hozta fel az MMM külföldi finanszírozási ügyét, amelyről, egykori csapattársait bírálva, így fogalmazott:

„Szeretném emlékeztetni azokat a jellemzően álellenzéki pártvezetőket és politikusokat, akik a Fidesz érdekében olyan ostobaságokat mondanak, hogy ők nem tudják, az ellenzéki kampányból hova lett ez a pénz, mert ők nem látják. Egyrészt: rendkívül megnyugtató, hogy a pártokhoz nem került pénz, ugyanis ez tilos lett volna. Másodjára: ha valaki úgy gondolja, hogy 1,8 milliárd forint, amit mi kaptunk, az MMM 2,5 milliárdja, vagy a teljes ellenzék 3,4 milliárdja az sok, akkor gondoljon bele, hogy csak a szankciós plakátkampány 3 milliárdot emésztett fel.”

Emellett hozzátette:

Aki azt gondolja, hogy ezek a pénzek, amelyekkel részletesen el is számoltak, eltűntek, „az menthetetlenül ostoba, vagy áruló”.

Márki-Zay ezután is folytatta a „mi lett volna, ha?”-kérdéskört, és arról beszélt, hogy kultúraváltással járt volna a kormányváltás, és bezárták volna a „hazugsággyárakat”, visszavették volna az állami médiatámogatásokat, politikamentesen lehetett volna rádiófrekvenciát szerezni,

akkugyárak és oligarchák helyett pedig környezetvédelmet és a rabszolgatörvény megszüntetését ígérte volna.

Szűk negyedóra után tért rá arra, hogy mi történt 2022-ben, és taglalta a választások eredményét. Elsőként arról beszélt, hogy „miért buktunk?”, és bár állította, hogy van felelőssége, azon kívül, hogy „négy másodperces, kiragadott félmondataival” járatták le, nemigen ismerte fel semmilyen hibáját. Azt azonban hozzátette, hogy „hátulról is lőtték”, és az ellenség helyett a csapatkapitányt támadták, és semmilyen segítséget nem kaptak,

nem hogy Nyugatról, de még Gyurcsány Ferenctől sem.

Márki-Zay inkább azt fejtette ki hosszan, hogy miért nyert a Fidesz. Úgy fogalmazott: nem az ellenzéki kampány okozta a Fidesz kétharmados győzelmét, hanem a propaganda és az anyagi fölény. Szerinte a kormánypártok erőfölényét borítékolta a választási törvény átírása (amely 71 körzetben tette kötelezővé a jelöltállítást, hogy országos listát is lehessen indítani), a választási rendszer kényszerítette egy pályára az ellenzéket. Az összefogásról azt mondta, ilyen heterogén szövetséget nem lehet egyben mozgatni, és „aki azt gondolta, hogy minden Jobbik-szavazó le fog szavazni arra a listára, amin Gyurcsány Ferenc ott van, az nem ebben az országban él”. Hozzátette: szerinte nem lehet összehasonlítani a 2018-as eredménnyel a 2022-est, mert teljesen más felállásban indultak, majd a kormány média- és erőforrásbeli fölényét taglalva arra a következtetésre jutott, hogy

ha a feltételek nem változnak, 2026-ban sincs esélye az ellenzéknek.

YouTube / Dr. Márki-Zay Péter

Szerinte sikerként könyvelhető el, hogy mindezek ellenére összeállt egy ellenzéki egység, és megvalósult egy 800 ezer résztvevős előválasztás, illetve kiemelte, hogy 400 millió forint gyűlt össze mikroadományokból, amellyel soha nem látott részletességgel számoltak el, az összefogás miatt pedig három roma képviselője is lett az Országgyűlésnek.

Az országos események összegzése azonban az ellenzék további ekézésével zárult: Márki-Zay szerint szinte senki nem említi meg a kormány és az ellenzék közti erőfölénykülönbséget, és

„aki azt gondolja, hogy egy jobb jelölttel és jobb programmal 2026-ban demokratikus választáson, a feltételek megváltoztatása nélkül le lehet győzni Orbán Viktort, az Orbán Viktort akarja hatalomban tartani. Vagy ostoba, vagy megvették, megzsarolták.”

Szerinte megannyi hamis vád is érte: úgy véli, nem állja meg a helyét, hogy lefelé húzta volna a neve a közös listát (ezt a Csongrád-Csanád megyei eredményekre, illetve a DK-listához képesti alulteljesítésére hivatkozva mondta), illetve azt is állította, hogy „Budán az [ő] személye nélkül nem nyert volna az ellenzék”. Hozzátette: úgy érzi, Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége esetén nem osztott volna ki ennyi pénzt a kormány a választás előtt.

YouTube / Dr. Márki-Zay Péter

A rendszer szerinte „megalkuvás nélküli ellenállás” hatására tud megbukni, amihez kultúraváltás (pl. „ne fogadjuk el a lopást”) és rendszerváltás kori példára ellenzéki kerekasztal kell, a 2024-es önkormányzati választásokon pedig helyi fókusszal kell elindulni.

Márki-Zay összefoglalta az elmúlt év hódmezővásárhelyi fejleményeit is, ennél azonban országos szinten érdekesebb, hogy

hivatalosan is bejelentette új pártját a Mindenki Magyarországa Néppártot, amelynek tagregisztrációja március 15-én kezdődik, alakuló közgyűlése pedig májusban lesz.