Egy éve ilyenkor: Orbán ki akar maradni a háborúból, pedig még el sem kezdődött

365 nappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz–ukrán háború százezrek halálával és felbecsülhetetlen mértékű pusztítással járt az utóbbi közel egy évben, és véget vetett annak a történelmi korszaknak, amelyet ma jobb híján a hidegháború utáni időszaknak nevezünk. Mindezt persze egy évvel ezelőtt még nem tudhattuk, bár figyelmeztetések bőven akadtak. A háború egyéves évfordulójáig minden nap felidézzük, mi jelent meg a témában a hvg.hu-n, milyen előjelei voltak az inváziónak, mit látott ebből pontosan egy évvel ezelőtt egy újságolvasó.

2022. február 23-a van, szerda.

Éjjel Volodimir Zelenszkij elnök újabb videóüzenetben fordult az ukrán néphez, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki a tartalékosok behívásól. Elmondta, hogy jelenleg is dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (köztük Oroszország), valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével.

Donald Trump volt amerikai elnök egy rádióinterjúban beszél az ukrán válságról. „Ennyi tankot még soha nem láttam”, „ezt kellene csinálnunk nekünk is a déli határon” – mondta. A volt amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin „zseniális”, ahogy békefenntartóként küld katonákat a szakadár területekre, miután azokat független államként ismerte el. Trump arról is biztosította a hallgatóságát, hogy az egész orosz–ukrán konfliktus nem történt volna meg, ha még mindig ő volna az amerikai elnök.

A hvg360-on hosszú cikk foglalkozik a közelgő háborúval és Putyin hadüzenettel felérő beszédével. A cikkben Németh András megemlékezik az orosz politika egyik legfurcsább alakjáról, aki nem mellesleg a háborút is megjósolta. Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista Orosz Liberális Demokrata Párt megalapítója és legismertebb képviselője még decemberben elszólta magát, ám a világ akkor nem figyelt fel rá, hiszen a politikus korábban is beszélt sületlenségeket. December 27-i parlamenti beszédében szinte tényként beszélt arról, hogy február 22-én, hajnali négy órakor kezdődik az Ukrajna elleni invázió. „Nem kell hadonászni a fegyverekkel, közölni kell velük, mit kell végrehajtaniuk. Ha visszautasítják, akkor más utat kell választani, s hogy mi lesz ez, azt megtapasztalják február 22-én, hajnali négy órakor. Szeretném azt mondani, hogy 2022 a béke éve lesz, de én hetven éve igazat mondok, és az esztendő nem lesz békés. Ez az év lesz az, amikor Oroszország ismét hatalmas állammá válik, befogjuk ellenfeleink száját, és újra tisztelni fognak bennünket. Ha nem ez történne, akkor ők fognák be a miénket, és a végén még Nyugat-Oroszország is elveszne” – mondta Zsirinovszkij, aki, mint utóbb már tudjuk, két napot tévedett.

Megérkezik az ukrán fővárosba a HVG háromfős stábja, Bihari Ádám, Németh András és Túry Gergely. Bihari Ádám a Majdan térről jelentkezett be, és végigjárta a 2014 februárjában kitört, halálos áldozatokkal járó kormányellenes tüntetéssorozat helyszíneit.

Az EU, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Ausztrália, Japán és Kanada is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igyekszik mindenkit megnyugtatni: az idei fűtési szezon végéig biztosan nem fogy el a gáz Magyarországon.

Ugyanezt teszi Robert Habeck német gazdasági miniszter. „A legfontosabb az, hogy van elég földgáz" – mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban, hozzátéve, hogy az energiaellátás kérdése biztonságpolitikai kérdéssé vált, ezért ennek megfelelően kell cselekedni. Ez azt jelenti, hogy ha a földgáz a szűkös kínálat vagy spekuláció miatt drágul, a kormány rövid távon szabályozási lépésekkel gondoskodik a földgáztárolók megfelelő töltöttségi szintjéről, középtávon pedig támogatja a cseppfolyósított földgáz (LNG) használatának felfuttatását.

A nagyon feszült nap kevés szórakoztató híre közül kiemelkedik a Kijevből hat nyelven tudósító luxemburgi riporter.

Szijjártó Péter közben nem győzi hangsúlyozni, hogy Magyarország is ugyanazon az állásponton van az orosz–ukrán kérdésben, mint az EU, de az agresszort nem nevezi meg. „Magyarország álláspontja egyértelmű: támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását, mint ahogy mindig is tettük és nem bontjuk meg ez európai egységet a válasz tekintetében, mint ahogy sohasem tettük” – győzködi a Facebookon a közvéleményt a külügyminiszter. A miniszter szerint „komoly dezinformációs- és álhírkampány zajlik” a magyarországi állásponttal a keleti és a nyugati médiában egyaránt.

Egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok átlépték-e már az ukrán határt vagy egyelőre maradtak a „népköztársaságokban”. Joe Biden amerikai elnök „egy orosz invázió kezdetére” figyelmeztet. Putyin szerint „Oroszország érdekei és biztonsága nem képezi vita tárgyát”.

Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahány azt gondolja, hogy nem.

Az ukrán parlament megszavazza, hogy bárkinél lehet fegyver önvédelmi célból.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a hvg360-nak arról beszél, problémának tartja, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz beavatkozást. Szerinte a jelenlegi helyzetben nem folytatható a Kelet felé kilengő hintapolitika.

A Guardian arról ír, hogy az orosz védelmi miniszter, az orosz légierő és a fekete-tengeri flotta főparancsnokai, vezető állami „propagandisták" és 351 dumai képviselő is a szerdán bejelentett uniós szankciók célpontjai lesznek.

Az orosz külügyminisztérium szerdán „finomhangolt és fájdalmas" válaszlépésre figyelmeztette az Egyesült Államokat, miután a Biden-kormányzat újabb szankciókat vezetett be Moszkva ellen. „Oroszország bebizonyította, hogy minden szankciós költség ellenére képes minimalizálni a károkat. Sőt, a szankciós nyomás sem képes befolyásolni az érdekeink határozott védelmére irányuló eltökéltségünket" – olvasható a közleményben.

Techet Péter arról ír a hvg360-on, hogy bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.

Marabu rajza a putyini békemenetről.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök „azonnali" biztonsági garanciákat követel a Nyugattól és Moszkvától. Elmondta, hogy már sokszor felajánlotta az orosz elnöknek, hogy „üljünk tárgyalóasztalhoz és beszélgessünk”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívóleveleket küld az uniós fővárosokba egy rendkívüli EU-csúcsra. A válságstábot csütörtökön tartják majd Brüsszelben, az uniós országok állam- és kormányfőinek személyes jelenlétével.

Kibertámadás ért több ukrán bankot és minisztériumot. Az ukránok DDoS, azaz terheléses támadásokról beszélnek, amelyek többek között az egészségügyi, a védelmi és a külügyi minisztérium honlapját érintették.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán meglátogatta a Magyar Honvédség Integrált Műveleti Központját, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel együtt találkozott azokkal a katonatisztekkel, akik Magyarország biztonságát garantálják parancsnoki munkájukkal – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Facebook/Orbán Viktor

A látogatás után a kormányfő arról beszélt az MTI szerint, hogy a helyzet továbbra is komoly, feszült, mindent meg kell tenni a háború elkerülése érdekében. Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia; Magyarország biztonsága a legfontosabb – szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor ennek megfelelően visszautasította azokat „a baloldali javaslatokat”, amelyek katonák és fegyverek Ukrajnába küldéséről szólnak.

Fotókon látszik ahogy páncélozott orosz harci járművek sorakoznak egy pályaudvaron a rosztovi régióban, bevetésre készen.

Műholdfelvételeken is jól kivehetők az orosz-ukrán határon állomásozó orosz csapatok.

Az Egyesült Államok ismételten arra figyelmezteti Ukrajnát, hogy a legutóbbi hírszerzési jelentéseik alapján egy nagyszabású orosz támadás várható. Az amerikaiak szerint az ország északkeleti részében található Harkiv városa van a legnagyobb veszélyben. Egy vezető ukrán tisztviselő azonban elmondta, hogy az értesülést még nem erősítették meg, valamint megjegyezte, hogy az USA az utóbbi időben adott már ki hasonló figyelmeztetéseket, amelyek végül nem váltak valóra.

Nyilvántartásba vette az első országos listát az áprilisi országgyűlési választásra szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB); a Mi Hazánk Mozgalom listáját Toroczkai László vezeti.

Elkezdik evakuálni az orosz diplomatákat Kijevből.

Karácsony Gergely főpolgármester kirakatja az ukrán zászlót a budapesti városházára, mint írja „az ukrán emberek és Ukrajna melletti kiállásként”.

Az orosz invázió veszélye miatt Ukrajna teljes területén rendkívül állapotot vezetnek be – első körben 30 napra.

2022. február 20-áról szóló cikkünket ide, február 21-áról szóló összefoglalónkat ide, a február 22-ről szóló írásunkat pedig ide kattintva olvashatja el.