Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Pedig a nem kifogásolt részt európai uniós kötelezettségként sürgősen el kellene újra fogadni.

Múlt héten küldte vissza megfontolásra a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt Novák Katalin köztársasági elnök, mert szerinte „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújthatók bejelentésekről” szóló fejezet

idegen test a jogszabályban,

„nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”.

Ilyenkor az az eljárás, hogy a törvényalkotási bizottságnak kell javaslatot tennie az Országgyűlés számára. Ha a parlament elfogadja az államfő kifogásait, akkor törli a vitatott részt, de mondhatja azt is, hogy változatlanul szavazzák meg újra, utóbbi esetben az elnök köteles aláírni a törvényt.

A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu többszöri kérdésére sem tudta megmagyarázni, mi értelme a kifogásolt fejezetnek, de a törvény egészéről elmagyarázta, hogy ez egy uniós jogharmonizációs kötelezettség, amelynek Magyarország maximálisan szeretett volna eleget tenni.

Ebből az következne, hogy sürgősen napirendre tűzik az újratárgyalást, de a frissen közzétett májusi ülésterv szerint a hónap végéig nem tervezik ezt. Igaz, a 2022 novemberében visszadobott, az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányának különböző módosításairól szóló törvényt is csak fél év után, a jövő héten tárgyalják újra, pedig annak politikai jelentősége nincs, csak figyelmetlenségből bekerült jogi hibát talált benne az államfői hivatal.

A jövő héten egyébként sok szavazás várható, egyebek közt dönt majd az Országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a népszámlálás után fölöslegessé vált tabletek ingyenes szétosztásáról is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!