Több mint 60 oldalon keresztül sorolja azokat az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat a kormánypárti képviselők javaslata, melyeket az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtottak be az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának.

A dokumentum felterjesztésében persze nincs semmi meglepő: Varga Judit már hétfőn bejelentette, hogy megszületett a technikai megállapodás Brüsszellel, csütörtökön pedig arról posztolt, hogy a kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett csomag benyújtását az Országgyűlésnek. Most viszont már a TAB-nak benyújtott dokumentumban is el lehet olvasni, mire is készül a kormány.

A hvg.hu-nak az ülés résztvevői is megerősítették a 24.hu információját, miszerint a TAB csütörtök délután el is fogadta a javaslatcsomagot.

A tét nagy: az igazságügyi reformok teljesítése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy Magyarország hozzájuthasson a blokkolt uniós forrásokhoz. Magyarországnak összesen 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie ahhoz, hogy valamennyi uniós forráshoz hozzáférhessen, az igazságügyi csomag 4 pontot tett ki ezek közül.

Nincs többé ejtőernyőzés

A most nyilvánosságra került módosítások egy részéről már korábban is írtunk.

Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz

Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.

Ezek közül a legszembetűnőbb az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek erősítése. A bírók által választott OBT szerepe eredetileg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyelete lenne, ehhez azonban alig vannak megfelelő hatáskörei, eszközei.

A javaslatok szerint az OBT a jövőben jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai, sőt titkárságot is kapnak, emellett a jövőben több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél.

Különösen fontos változás, hogy az OBT a jövőben kötelező véleményt ad majd arról is, hogy az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy megfelel-e a vele szemben támasztott törvényi követelményeknek.

A módosítás leszögezi azt is, hogy a Kúria elnöke csak az lehet, akinek már legalább 5 éves bírói szolgálati jogviszonya, és legalább 2 éves kúriai bírói tapasztalata van. Így többé nem fordulhat majd elő, hogy egy jelölt az OBT támogatása és bírói tapasztalat nélkül kerüljön a Kúria élére – mint ahogy az Varga Zs. András esetében történt 2021-ben.

Emellé tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással kell rendelkeznie.

A javaslat azt is kimondja, hogy a Kúria elnöke nem választható újra.

Ez a jelenlegi állás szerint azt jelenti, hogy Varga Zs. Andrásnak hat év múlva véget ér elnöki pályafutása, mivel akkor jár le a mandátuma.

A módosítási javaslat még egy komoly aduásztól megfosztja a kormányt: közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon.

Ezt a kitételt mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány már az általa „gyermekvédelminek” titulált törvényről szóló népszavazásnál alaposan kihasználta. Hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű, a kormány a döntést arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon, hogy nem hallgatták meg az ügyben, így megsértették az alapvető jogait.

Felszabadulhat a pénzek egy része

Ha az Országgyűlés elfogadja az igazságügyi reformot, az fontos, ugyanakkor nem mindent eldöntő lépés az uniós pénzek felé. A mostani megállapodással a Magyarországot 2021 és 2027 között megillető, 22 milliárd eurós hétéves költségvetés több mint fele, 13 milliárd euró szabadulhat fel.

Nem érinti viszont az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alapot, ahol a korrupcióellenes keretrendszer megerősítését szabták feltételül. Ennek része az Erasmus és a Horizon Europe programok is. Ugyancsak nem vonatkozik az egyezség a 6,3 milliárd eurós, három kohéziós programot érintő zárolásra és arra a körülbelül 2,5 milliárd euróra, amelyet az akadémiai szabadság megsértése, a melegeket és a migránsokat érintő bánásmód miatt függesztettek fel.