Alaptörvény-sértőnek tartotta az Átlátszó oknyomozó hírportál azt a 2012-es ítéletet, amely a banktitokra hivatkozva megtagadta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik ügyletére vonatkozó adatok kiadását. A lap szerkesztői arra hivatkoztak, hogy az MFB közpénzből gazdálkodik, tehát köteles tájékoztatást adni, ám két szinten is veszítettek. A bíróság szerint éles határt kell húzni az MFB-nek a rábízott vagyonnal kapcsolatos tevékenysége és a hitelezési tevékenysége között, illetve ennek megfelelően különbséget kell tenni az állami vagyonnal és a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos titoktartási kötelezettség között, az utóbbi ugyanis szigorúbb. Az ez ellen benyújtott alkotmányjogi panasz viszont azzal érvel, hogy aki a közcélokat szolgáló, közpénzekből működő MFB-től vesz fel hitelt, az maga választja ezt a lehetőséget, a közösségnek pedig joga van ahhoz, hogy a közpénzekből, közcélok érdekében nyújtott hitel feltételeit és részleteit megismerhesse.

Az Alkotmánybíróság indoklása hosszan fejtegeti a banktitok és az üzleti titok közti különbséget, hangsúlyozva, hogy az előbbinek szigorúbbak a szabályai. „Erre tekintettel az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntést meghozó bíróságnak nem volt mérlegelési lehetősége abban a kérdésben, hogy a banktitoknak minősülő adatok kiadására kötelezze az MFB-t”, a jogszabályok adta „értelmezési mozgástér keretein belül” hozta meg döntését. Ezért az Átlátszó panaszát elutasították, arra azonban már nem tér ki az indoklás, hogy ez a döntés miért tíz év után született. A 2013-ban érkezett panasszal először három évig nem foglalkoztak, aztán 2016-ban és 2017-ben egy-egy, 2018-ban két ülésen tárgyalták. Ezután újabb öt év szünet következett, és idén, négy tárgyalási nap után hozták meg a határozatot.

Az egyetlen különvéleményt Schanda Balázs alkotmánybíró adta be: „Elismerem, hogy a banktitok és az üzleti titok alkotmányosan indokolttá teheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, illetve a közpénzek felhasználásának megismerésének a korlátozását. A korlátozás azonban nem lehet teljeskörű és mérlegelést nem engedő. Az alapjog-korlátozás általános szabályai szerint esetről esetre kell mérlegelni, hogy a közérdekű adat megismeréséhez vagy a nyilvánosság kizárásához fűződik-e erősebb alkotmányos érdek. Erre a hatályos szabályozás nem ad lehetőséget. A fentiek alapján álláspontom szerint alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn.”

Tóth Balázs, az Átlátszó jogi igazgatója szerint egyedül Schanda Balázs álláspontja felel meg az Alaptörvénynek. Egyúttal tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a portál a tízéves huzavona miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságánál tett panaszt.