Lőfegyverek helyett sokkolót a rendőrök kezébe, és kamerát a ruhájukra

– nagyjából így foglalható össze az a meghallgatás, amit az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága tartott csütörtökön a januári újbudai rendőrgyilkossággal kapcsolatban. Bauman Péter halálának körülményeit – hiába volt az közel hét hónapja – még mindig nem tárták fel teljesen, jelenleg is nyomozás zajlik, a rendőrség még nem küldte tovább az ügyészségnek vádemelési javaslattal az ügyet. Balogh János országos rendőrfőkapitány így csütörtökön nem is tudott az ügyről újat mondani a bizottság előtt.

Balogh János rendőr, országos rendőrfőkapitány

MTI / Ujvári Sándor

Annyit viszont elárult, hogy a rendőrség belső vizsgálata szerint azok a rendőrök, akik az őrjöngő Sz. Szilárdot vonultak ki megfékezni, mindent jogszerűen és a rendőrségi belső szabályzatnak megfelelően csináltak: Sz. Szilárdhoz két járőrautót riasztottak, végül pedig velük tartott a szolgálatparancsnok is, így összesen öten vonultak ki Újbudára. Ez a létszám pedig – az előzetes adatok szerint – elég kellett volna ahhoz legyen, hogy megfékezzék a férfit. Arra, hogy ezt miért nem tudták időben megtenni, a csütörtöki bizottsági meghallgatáson sem kaptak sem a képviselők, sem a közvélemény válasz.

Baloghtól a bizottság viszont nem is azt várta, hogy az ügy, vagy a nyomozás részleteit ismertesse, hanem sokkal inkább azt, hogy megmondja: hogyan tudnak ők, mint jogalkotók tenni valamit azért, hogy ne tudjon egy őrjöngő végezni egy szolgálatot teljesítő, intézkedő rendőrrel, mint ahogy azt Sz. Szilárd tette Bauman Péterrel. A képviselők – köztük elsősorban a bizottságot vezető Kósa Lajos – azt kezdték feszegetni, hogy talán a rendőrök nem is éreznek elegendő felhatalmazást arra, hogy életveszélyes helyzetben megvédjék magukat.

Ezt a gondolatot vitte tovább Novák Előd, a szélsőjobboldai Mi Hazánk politikusa is: szerinte arról van szó, hogy a rendőrök nem merik használni a pisztolyukat, fegyvereiket. Példaként azt említette, hogy amikor tavaly novemberben az M5-ös autópályán embercsempészek menekültek lövöldözve a rendőrök elől, nem lőttek vissza rájuk. (Az egyre durvuló embercsempészetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) Novák szerint egyértelműen a rendőrök fegyverhasználati jogkörének szélesítésére volna szükség.

Balogh János rendőrfőkapitány nem értett egyet Novákkal, szerinte ugyanis

a lőfegyverek használata olyan végső megoldás, amiből „nagyon nehéz a reparáció”, hiszen olyan sérüléseket okoznak, amik vagy megölik, vagy súlyosan befolyásolják annak az életminőségét, akit golyó ér.

Így ha a fegyverhasználati jogot kiterjesztenék, azzal szerinte átszakadna egy olyan erkölcsi gát, amit eddig még senki nem lépett át. Szerinte arra maguk a rendőrök sem szoktak panaszkodni, hogy a fegyverhasználatukra vonatkozó jogszabályok gátolnák őket bármiben.

MTI / Koszticsák Szilárd

A Balogh által említett erkölcsi gátat pedig a csütörtöki bizottsági meghallgatás alapján sem a Belügyminisztérium, sem a rendőrség nem akarja átlépni: a rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy az állományban mára bevett a sokkolók használata. Ezek a sokkolók még nem a kilövős, drótos változatok, de Balogh szerint megteszik a hatásukat: egyrészt nem okoznak durva, maradandó sérüléseket, mint mondjuk egy pisztoly, másrészt viszont elveszik az elkövető kedvét attól, hogy továbbra is ellenálljanak a hatósági intézkedésnek. A rendőrök kezében egyébként már nyilvános eseményen is előkerültek ezek a sokkolók: tavaly nyáron a katás adózási forma megszüntetése ellen tüntetők ellen vetették be.

Felmerült a bizottsági meghallgatáson, hogy a rendőrök miért nem használtak golyó-, és szúrásálló mellényeket. Harangozó Tamás szocialista politikus azt mondta, értesülései szerint azért nem, mert elavult, régi és akció közben nehezen használható mellények ezek, sőt, vannak olyan rendőrök is, akik inkább az eBayről rendelnek maguknak, hogy ne kelljen a kötelezően előírt mellényt használniuk.

Balogh szerint azonban tévhit, hogy amelyik mellény nehéz, az régi is. Olyan mellényeket igyekeznek a rendőrökre adni, amik akár a puskalövéstől is megvédik őket, a Nyugaton használt, sok esetben vékony mellények pedig erre nem képesek.

Olyan, ami a bicikliküllőtől kezdve a dobókésen át a karabélylőszerig mindent megfog, az talán a vasember páncéljának első változata lehetne

– mondta.

Ugyancsak Harangozó hozta fel, hogy a rendőrök miért nem használtak, vagy használnak akár most testkamerákat, de Balogh szerint korábban mindig két dolog okozott problémát: egyrészt, hogy nem találtak megfelelő kép- és hangfelvételt biztosító darabokat, másrészt, hogy hatalmas beruházás lenne egy olyan háttértár-rendszert kiépíteni, ahol ezeknek a kameráknak az anyagait tárolni, rendszerezni tudnák. Ennek ellenére a rendőrség dolgozik a technikával: hat különféle típust tesztelnek Balogh elmondása szerint jelenleg is. Ennek alapján nem kizárt, hogy néhány éven belül Magyarországon is széles körben lehet testkamerájuk a rendőröknek.

Testkamera és a felvételre figyelmeztető kártya egy vasúti dolgozónál egy bemutató sajtótájékoztatón, a Keleti pályaudvaron 2019. augusztus 30-án. A vasúti menetjegyellenőröket ért támadások miatt szeptember 1-jétől 103 új testkamerát kapnak országszerte a MÁV-START Zrt. jegykezelői.

MTI / Kovács Tamás

Balogh János végül a témát annyival zárta le: nincs szükség regulációra, új jogszabályokra.

Mi történt januárban?

Január 12-én este egy őrjöngő férfihez riasztották a rendőröket egy újbudai társasházba. A férfit több, őt ismerő forrás kisportoltnak, „gyúrósnak” írta le, aki volt, hogy korábban is kötekedett. Volt, aki arról számolt be, hogy fogyaszthatott valamilyen szert is. Sz. Szilárd előtte is dörömbölt már a szomszédok ajtaján, majd 12-án is elkezdte ezt, ezért hívták hozzá a rendőröket.

A férfi 12-én este úgy gondolta, hangokat hall idős szomszédja lakásából, ezért úgy vélte, segítenie kell neki. Egy kalapáccsal kezdte el szétverni a nő ajtajának kilincsét, az ajtó melletti falrészből is levert egy jókora darabot.

Sz. Szilárdhoz három járőr ért ki, ők próbálták megfékezni, a férfi azonban rájuk támadt:

egyiküket bal combján, egy másikat a karján és a mellkasán, a harmadikat pedig szívtájékon szúrta meg.

A harmadik volt Bauman Péter, XI. kerületi körzeti megbízott főtörzsőrmester (posztumusz kinevezett főhadnagy), aki a mellkasi szúrásba belehalt. Gyilkosának letartóztatását két nappal később rendelte el a bíróság, mivel a társadalomra veszélyesnek találták, sőt, attól tartottak, hogy akár elrejtőzhet, vagy újra gyilkolhat is. A férfit az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe zárták.

Rendőrök és mentők a Lecke utcai társasház előtt, 2023. január 12-én éjjel

MTI / Mátyus Tamás

Sz. Szilárd a bíróság előtt beismerő vallomást tett: elismerte, hogy valóban rendőrökre támadt, ahogy azt is, hogy egyiküket szívtájékon szúrta. A férfi már korábban is került összetűzésbe a törvénnyel: 2022 novemberében egy év börtönt kapott két és fél évre felfüggesztve garázdaság miatt, sőt, már egy újabb nyomozás is zajlott ellene, ugyancsak garázdaság miatt.

A háttérben megbúvó terroristaszál

A csütörtöki meghallgatáson – bár a téma hivatalosan az újbudai gyilkosság volt – Kósa Lajos felhozta a februári antifa-támadások ügyét is és bedobta azt, amit a Mi Hazánk már hónapok óta szajkóz: nyilvánítsa a kormány az antifát terrorszervezetté. Balogh József erre azzal válaszolt, amivel korábban a szélsőségeket is hűtötte a kormány: az antifa nem szervezet, hanem egy ideológiai alap, így ezt szervezeti formában nehéz lenne szankcionálni. Kósa azzal érvelt, hogy az Iszlám Állam sem volt bejegyezve, őket mégis sikerült terrorszervezetté nyilvánítani.

Novák Előd pedig lecsapta a Kósa által feldobott labdát, azonban igyekezett a jelen lévő belügyi államtitkárnak, Rétvári Bencének is odaszúrni: szerinte Magyarország azért nem ismeri el terrorszervezetként az antifát, mert ha elismernék, hogy egy terrorszervezet meg tudott telepedni Magyarországon, akkor az szembemenne a kormánypropagandában az országról alkotott képpel.