Ugyan a NER hatalomra kerülése után nem sokkal, már 2010 végén törvényt hoztak a határon túli magyarságnak szánt kormányzati támogatásokat elosztó Bethlen Gábor Alapról, 2011 tavaszán pedig meg is alakult az állami tulajdonú alapkezelő cég, az Orbán-kormány még ezután is többször megkerülte a maga által gründolt szervezetet, és közvetlenül, egyedi döntéssel támogatott közpénzből számára kedves határon túli szervezeteket.

Az anyaországi költségvetésből támogatni kívánt civilek kiválasztásának okát, szempontjait, de legtöbbször még az összeg felhasználási célját is mellőző kormánydöntésekből 2011-ben ötöt is hozott az Orbán-kormány, ezek közül négyet a kormányfő, egyet Semjén Zsolt írt alá. Mind az öt kormánydöntés úgynevezett „kétezres” típusú határozat volt, vagyis nem volt titkos, mégse volt nyilvános – egészen mostanáig.

Az öt, 2011-ben hozott nem nyilvános kormányhatározat egyike – röpködtek a százmilliók

hvg.hu

1. vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
2. vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
3. vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
4. végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak – ebből tavaly 111, 2021-ben 162 darab volt.

A kormányhatározatok közül a titkosított háromezreseknek változó minősítési ideje van, ami lehet akár 50 év is, míg a négyezresek és a kétezresek pedig annak ellenére, hogy nem titkosak, 10 évig mégsem nyilvánosak, és utána sem akarja a kormány, hogy megismerje a közvélemény ezeket. Ebben a cikkben is csak azért tudjuk a határon túli támogatásokról rendelkező kétezres döntéseket bemutatni, mert a hvg.hu jogerősen pert nyert a kormánnyal szemben, így ki kellett adniuk azokat az iratokat, ahol már lejárt a 10 év:

Tíz évig titkolt döntések tucatjai derülnek ki, miután jogerősen is pert nyert a hvg.hu a kormányzattal szemben

Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.

A jogerős bírósági döntést követően a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a hvg.hu-nak az Orbán-kabinetek több tucat kétezres határozatát 2010-ből, 2011-ből és 2012-ből, hiszen ezeknél már lejárt a 10 éves határidő. A Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálon (KIKAP) keresztül megkapott határozatokból cikksorozatunk első részében azokra fókuszálunk, amelyek határon túli szervezetek anyagi támogatását írták elő 2011-ben.

Az öt kormányhatározat közös vonása, hogy költségvetési forrásból rendel külhoni civil szervezeteket támogatni, méghozzá bármiféle transzparens, számonkérhető szempont nélkül, hiszen mindegyiknek szerepel már a címében is, hogy „nem pályázati úton nyújtott támogatásról” szólnak. Vagyis ezek a kormány olyan egyedi döntései voltak, amelyekről eddig egyáltalán nem is értesülhetett a közvélemény. Pedig sok pénzről van szó:

az öt kormánydöntéssel egyetlen év alatt, 2011-ben összesen 787 millió forintot osztottak szét 9 szervezet között Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban.

A legtöbb pénz a legnagyobb magyar diaszpórával rendelkező Romániában landolt. A teljes összeg 35 százaléka, 277 millió forint így Erdélybe jutott. Ebből 265 milliót négy részletben az Orbán Viktorral Tusványoson egy színpadon fellépő Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kapta. További 6 millió jutott a vele szorosan együttműködő Székely Nemzeti Tanácsnak, másik 6 millió pedig utóbbi háttérszervének, a Siculitas Egyesületnek.

A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve

Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb "terítését" biztosan segíti a határon túli magyarok körében "a demokratikus közéletben való részvételt" célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.

A kétezres határozatokkal 2011-ben külhonban szétosztott pénz majdnem másik harmada, 30 százaléka Szlovákiában, a Felvidéken hasznosult. Ebből a 240 millió forintból 190 millió a Főnix Polgári Társulásnak ment, 50 millió a Pro Futuro Hungarica szervezetnek. Érdekesség, hogy a Főnix, amelyik később is rengeteg közpénzt kapott magyar költségvetésből, nem mindig tudott megnyugtató választ adni arra, hogy hasznosan költötte-e el ezt a pénzt.

A pozsonyi Új Szó írt 2016-ban arról, hogy 2012-2016 között 290 millió forintot kapott a felvidéki magyarság támogatására a Főnix, ám a tevékenységének alig van nyoma, miközben sok szálon kötődik a szlovák Magyar Közösség Pártjához, amely politikai kérdésekben gyakran partnere a Fidesznek. (A 290 millióból 2012-ben az állami Szerencsejáték Zrt. adott 70-et, 2015-ben a Bethlen Gábor Alap 20-at és 2016-ban a Miniszterelnökség 200 milliót.)

A harmadik legtöbb pénz, 122,7 millió forint a 2011-es egyedi kormánydöntésekkel Ukrajnába, Kárpátaljára ment. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek három részletben juttatott forrásból a legkisebb, 22,7 milliós összeg volt csak célhoz rendelt – ezt lapkiadásra kapták (ez volt amúgy az egyetlen támogatás a határon túli szervezetek 2011-es összes dotációja közül, amiről így legalább hozzávetőleg kiderül, hogy mire szánták Orbánék).

A Szerbiában, a Vajdaságban élő magyaroknak 113 millió forint jutott 2011-ben: a Magyar Nemzeti Tanácsnak 90 millió, az Agenda Polgári Egyesületnek 23 millió. A horvátországi magyar diaszpórának 34,3 millió forint ment a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségén keresztül. Érdekes, hogy az öt közül egy határozat módosítás volt: az Agendának (Szerbia) előzőleg adott másik 25 milliót törölték, helyette a Siculitas (Románia) kapott 6-ot.

(Nyitóképünk illusztráció, egy 2022-es kormányülésen készült)