Csőzik László érdi polgármester szerint nagyjából két éve jelezte a városvezetésnek a német Krause cég, új, korszerű csarnokrendszert akarnak építeni érdi telepükön, viszont ebben szeptember óta akadályozza őket a telepükön álló víztorony. A tornyot ugyanis a 24.hu beszámolója szerint nem lehet bontani: egy heliy lakos javaslatára 2017 óta helyi védettséget élvez, mitöbb, szeptemberben egy helyi lakos javaslatára a Pest Vármegyei Kormányhivatal az 1957-ben épült tornyot ideiglenes műemléki védelem alá helyezte.

Így viszont patthelyzet alakult ki.

Ahhoz, hogy ezt a helyzetet feloldják, az önkormányzat mérlegelési folyamatba kezdett, aminek részeként 80-90 fő részvételével lakossági fórumot tartottak. Csőzik nyáron ezen valós dilemmának nevezte a torony ügyét.

A Krause ugyanis kiemelten fontos érdnek: Csőzik beszámolója szerint a vállalat „bevált munkaadó, iparűzésiadó-fizető és építményadó-fizető”. Mint mondta, a cégnek több más, köztulajdonban álló telepet is felkínáltak, de ők ragaszkodnak ahhoz, hogy a saját telepükön építkeznének.

A lakossági fórumon felmerült, hogy a Krause akár lengyelországi telephelyére is elvihetné a tervezett beruházást, Csőzik azonban állítja, hogy

a város ezzel éves szinten 80-100 millió forintot bukna az adóbevételek kiesése miatt.

Ahhoz, hogy a torony helyi védettségét megszüntesse, a Krause 2022 végén szakértői véleményt készíttetett a toronyról, ebben pedig megállapították, hogy az építmény amúgy nem rendelkezik műemléki értékekkel, sőt, „építészeti és ipartörténeti szempontból a 20. század közepi építészet szerény példája.

Fenntartása nem indokolt”.

A cégnek azonban ezt valószínűleg már nem csak a helyiekkel és az önkormányzattal, de az Építési és Közlekedési Minisztériummal is meg kell beszélnie, a minisztérium helyettes államtitkára ugyanis a műemlékké nyilvánítás feltételeként már augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról.