„Orvosként nehezen élem meg, hogy nem tudok ételt receptre felírni”
Távdoktorok dolgoznak 35 olyan hátrányos helyzetű településen, ahol évek óta nincsen, vagy csak ritkán rendel háziorvos. Vérkép- és vizeletvizsgálat pár perc alatt – nem kell más, mint a rendelőbusz és az asszisztens a helyszínen, internet, és egy orvos a laptopjával, akár több száz kilométerre. Megnéztük a táskai telemedicina rendelést.
Dermesztő hideg, szikrázó téli napsütés és éteri csend fogad minket, amikor megérkezünk Táskára. A 386 fős somogyi község Balatonfenyvestől délre fekszik. A település határát jelző tábla után egyik oldalon erdő, a másikon roskadozó házak sorakoznak, olyan épületek, amelyekről első látásra azt gondolná az ember, hogy már régen lakatlanok és bontásra ítéltettek. Szomorú felismerés, amikor látjuk, nagyon is van élet ezekben a házakban, az egyik, tégláig lekopott fal mellett babakocsi áll, az udvarban ruhák száradnak. Amikor elhaladunk a házak mellett, családok integetnek ki az ablakokon.
A falu központjába tartunk, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mobil orvosi rendelőt biztosít a táskaiaknak. Táska ugyanis egyike annak a 35 hátrányos helyzetű településnek, ahol működik a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program. A máltaiak olyan helyeken állítják fel buszos rendeléseiket, ahol már évek óta nincsen háziorvos, vagy ha van, akkor nagyon kevés óraszámban érhető el a rendelése.
A nagy rendelőbusz már messziről látszik, a máltaiak által üzemeltetett Jelenlét ház udvarán parkol. A Jelenlét központ lényegében egy szociális iroda, ahol igyekeznek mindenben segíteni a hátrányos helyzetű lakosokat: babaszobával várják a kismamákat, szükség esetén tűzifát osztanak és közösségépítő programokat szerveznek.
„Az itt dolgozó szociális munkások készítik elő a terepet a rendelésekhez” – mondja Szájer-Szabó Krisztina nővér. Táskán csak néhány hónapja működik a busz, kéthetente érkezik, a rendelés pedig előjegyzés alapján megy. Ottjártunkkor hat betegnek volt időpontja, azonban kivételesen akadozott a munka, mert nem működött az internetkapcsolat. Internet nélkül pedig korlátozottan tudnak segíteni a betegeknek, ugyanis a máltai rendelőbuszok távgyógyítással működnek: videón keresztül kapcsolódik be az éppen rendelő háziorvos vagy belgyógyász szakorvos, aki jellemzően budapesti otthonából, vagy munkahelyéről vállalja a munkát.
„Van, ahol hetente többször van rendelés, van, ahol kéthetente. Ezt mindig a valós igényhez és a lakosságszámhoz igazítjuk. A legkisebb településeken nagyjából 200-an laknak. Az 1000 fős lélekszámtól már jellemző, hogy heti egyszer legalább van rendelés” – tudtuk meg Nagy Ferenctől, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetőjétől.
A Máltainak jelenleg 12 rendelőbusza, 2 ultrahanggal ellátott autója és 4 szemészeti vizsgálókocsija van. Mindezt 35 távdoktorral üzemeltetik, a háziorvosok vagy belgyógyászok mellett számos gyermekorvos vállal feladatokat a Bethesda Gyermekkórházból abban az esetben, ha gyermekeket kell megvizsgálni. A projekt pedig teljes mértékben uniós forrásból valósul meg.
Csak be kell szállni
„Ne tessék félni, Józsi bácsi, nem kell aggódni, csak nyugodtan!” – mondja Krisztina nővér, amikor az egyik rendelésre érkezett beteg beszáll a buszba. Igaz, hogy az internet akadozik, de néhány vizsgálatot így is el tudnak végezni, az eredményeket pedig majd később megmutatják az orvosnak. Józsefen EKG-t, illetve úgynevezett boka-kar index vizsgálatot is végeznek. Utóbbit azért tartják indokoltnak, mert József 9 éves kora óta dohányzik, ezért fennáll az érszűkület gyanúja. Krisztina végig nagyon kedves a beteggel, aki időközben kezd egy kicsit megnyugodni.
„Miért tetszik dohányozni?” – kérdezi a pácienst Krisztina.
A sok idegesség miatt. Ez megnyugtat
– hangzik a válasz, és József hozzáteszi azt is, hogy soha nem is próbált még leszokni.
Nem túlzás azt állítani, hogy a rendelőbusz sokkal jobban felszerelt orvosi eszközökkel, mint egy átlagos háziorvosi rendelő. Krisztina sorra mutatja meg a gépeket, van köztük vér- és vizeletvizsgáló CRP-automata, amely alapján perceken belül meg tudják állapítani, hogy az illetőnek van-e gyulladás a szervezetében. „Ez azért jó, mert ha valaki idejön egy felső légúti fertőzéssel, akkor egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy bakteriális fertőzése van és antibiotikumot kell-e neki felírni, vagy sem” – magyarázza Krisztina.
- vérnyomásmérő,
- pulzoximéter,
- fonendoszkóp a szív- és légzésfunkció vizsgálatára,
- vércukorszintmérő
- minikamerás fül-orr készülék,
- illetve kamerás dermatoszkóp
A gyermekeknek pedig van egy zöld kaméleonos, szintén kamerával felszerelt spatula. Általában azonban felnőtt háziorvos vagy belgyógyász viszi a telemedicinás rendeléseket. Az orvosi csapatban van tüdőgyógyász, bőrgyógyász és kardiológus is, akiknek szintén eseti jelleggel meg tudják mutatni a kollégák a kapott eredményeket, így szakorvos tud dönteni arról, hogy szükségesek-e további vizsgálatok.
Nincs se áram, se tévé
„Ezekkel a betegekkel teljesen máshogy kell kommunikálnom, mint az én III. kerületi pácienseimmel. Ez nagy kihívást jelentett számomra az elején” – mondja ezt már Dr. Kádár Emese óbudai háziorvos, aki fővárosi otthonából vállalja a telerendeléseket. Mint mondja, a betegek szociokulturális háttere miatt sokkal egyszerűbben kell fogalmaznia, akár kérdez, akár magyaráz. „Rövidebb üzeneteket tudok átadni, ezek a páciensek több figyelmet igényelnek, viszont sokkal hálásabbak is, mint a nagyvárosi betegek.” Az orvosoknak azt is meg kellett tanulniuk, hogy nem adhatnak olyan tanácsokat, mint máskor, például nem mondhatják egy dagadó láb esetében, hogy a beteg tegye fel a kisszékre a lábát tévézés közben, ha a háztartásában nemhogy televízió, de áram sincsen.
A bizalomépítés a kezdeti szakaszban nem kis munka. Amikor a rendelés először indul el egy településen, a betegeket meg kell győzni arról, hogy menjenek oda, ne féljenek. De ahogy híre megy a faluban, egyre bátrabbak lesznek. „A máltaisok hozzányúlnak az emberhez, nem úgy, mint az a másik háziorvos. Rendesek” – fogalmazott Ferenc, amikor a háza előtt arról kérdeztük, hogy járt-e már a telemedicina rendelésen. Ferenc arra utalt, hogy Táskán időnként rendel egy olyan háziorvos, aki több környékbeli település között ingázik. „Ha valami bajom van, eddig sem hozzá mentem, beutaztam Marcalira az ügyeletre, ha tudtam” – mondja Ferenc szomszédja.
Visszatérve a kommunikációra, Kádár doktornő szerint ezeket a betegeket részletesebben kell kikérdezni, hogy az orvos biztosabban tudja, hogy mi lehet a baj. „Problémát jelent azonban, hogy ha esetleg javaslunk egy rendszeres vérnyomásmérést, azt már nem biztos, hogy meg tudják csinálni. Ha van is otthon mérő, odáig már nem jut el a páciens, hogy le is írja a kapott értéket” – magyarázza Dr. Kádár Emese.
Eddigi telemedicinás tapasztalatai alapján a doktornő úgy látja, hogy ezeken a településeken a páciensek általános egészségi állapota rosszabb, mint a szerencsésebb körülmények között élőknek. Kádár doktornő szerint ez nagyrészt amiatt is van, hogy a betegek nem jutnak el a szűrővizsgálatokra, nem készül legalább kétévente egy nagylabor sem. „Sokszor látok magas koleszterinszinttel rendelkező betegeket, amit egy 200 forintos gyógyszerrel még kezelni is lehetne, de sokan nem jutnak el odáig, hogy ez diagnosztizálva legyen, pedig megfelelő étrenddel és kezeléssel megelőzhetőek lennének bizonyos kardiológiai betegségek” – mondja Dr. Kádár Emese, hozzátéve, hogy az egészségesebb étrend fenntartására sokszor semmilyen lehetőség nem áll fenn.
Hiába mondom a betegnek, hogy vegyen inkább teljes kiőrlésű kenyeret, ha a faluban még bolt sincs, a szomszéd településen pedig csak fehér kenyér kapható.
A doktornő gyakran találkozik alultáplált betegekkel is. „Orvosként nehezen élem meg, hogy nem tudok ételt receptre felírni. Hiába próbálok gyógyítani, ha a kezdőpont a rendszeres étkezés lenne. Persze tápszert lehetőség szerint biztosítanak a kollégák, de az nem oldja meg a helyzetet. Lelkileg és szakmailag megvisel, hogy egyes betegeket amiatt nem tudok meggyógyítani, mert nem megfelelő a szociális hátterük” – számol be tapasztalatairól.
Ha nincs pénz buszjegyre
Nyilván vannak a telerendelésnek is korlátai, akadnak esetek, amikor az orvos jobb szeretne helyszínen lenni. „Egyszer volt egy mentőhívásom egy kiugró vérnyomás miatt, akkor éreztem, hogy jobb lenne, ha én is ott lennék, mert biztosabban tudtam volna felügyelni a beteget, ha a rendelőmben van. Nyilván az asszisztenssel folyamatos kapcsolatban voltunk, de nekem ez okozott egyfajta bizonytalanságérzetet” – emlékszik vissza a háziorvos.
Nemcsak az akut esetek okoznak azonban gondot, nehézségbe ütközik például a hasfájós betegek kivizsgálása is. Kádár szerint ez már egy olyan kategória, amit nem lehet a kamerán keresztül megvizsgálni. „Hallgatózni szuperül tudok a beteg szívére, tüdejére, és laborra is rengeteg lehetőség van a helyszínen, ami óriási segítség, de nem tudom a beteg hasát megnyomkodni vagy a derekát megütögetni” – magyarázza, hozzátéve, hogy a helyszínen lévő nővérek remekül végzik az eszközös vizsgálatokat, de a testi vizsgálatra már nem terjed ki a kompetenciájuk. „Nem szoktam kockáztatni, ha tudom, hogy a megfelelő döntéshez szükséges egy alapos hasi vizsgálat, akkor a beteget továbbküldöm szakrendelésre, ennek szervezésében pedig segítenek a helyi szociális munkások” – mondja a távdoktor.
Ugyan a telemedicina rendelések előre tervezett vizsgálatokon alapulnak, előfordul, hogy valaki súlyos akut esettel érkezik, soron kívül. Természetesen ezeket a betegeket is fogadják, sőt indokolt helyzetben mentőt hívnak hozzá, vagy ha szükséges, a Jelenlét házak munkatársai szállítják be a legközelebbi szakrendelőbe.
„Ez egy kényelmes szolgáltatás, de nem az a lényege, hogy kényelmes legyen, hanem, hogy helyben a lehető legtöbb vizsgálatot el tudjuk végezni, mert ezeknek a betegeknek komoly nehézséget okoz eljutni egy szakrendelésre” – mondja a projekt egészségügyi vezetője, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék bővíteni további településekkel a programot. „Van, akinek buszjegyre sincs pénze és 30-40 kilométert kellene utaznia egy vizsgálatért. Normál esetben a háziorvos beutalja a beteget laborra, ultrahangra, kardiológiára, de ezt mi nem tudjuk megtenni. Nekünk nem 3 papírt kell adni a betegeknek, hanem azonnali megoldást. Ezért van ilyen magas szinten az autó felszereltsége. Ránk nem lenne szükség, ha lenne elég elérhető orvos a rendszerben” – mondja Nagy Ferenc.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
