Államfővé választása utáni első, az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Sulyok László megválasztott és március 5-én hivatalba lépő köztársasági elnök ugyan külön is megemlítette édesapját, amikor arról beszélt, hogy a szülei “magyart és keresztényt igyekeztek faragni belőle”, ám ennél többet azóta nem mondott róla, és a felesége sem említette az apóst minapi interjújában.
Pedig Sulyok édesapja, a szintén jogász, székesfehérvári ügyvéd dr. Sulyok László személye az elmúlt napokban új megvilágításba került, mivel náci szimpatizáns múltjára derült fény, ám erre nyilvánosan nem ragált Sulyok Tamás. A hvg.hu megkeresésére sem, pedig pénteken egykori munkahelyén, az Alkotmánybíróságon, illetve új hivatalán, a Sándor-palotán keresztül is próbáltuk nyilatkozatra bírni.
Ismert, édesapjáról a leendő államfő korábban úgy nyilatkozott, hogy 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, mert válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később városi párttitkár lett. A Sulyok Tamás által “leszámolásként”, bosszúként emlegetett ítéletet az apja csak úgy tudta elkerülni, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.
A történetet azonban más megvilágításba helyezte Karsai László történésznek a hvg360-on megjelent írása, amelyben felhívta a figyelmet arra: a Sulyok által előadott fenti családtörténetben mindössze két dolog stimmel: az édesapja neve és az, hogy Székesfehérvárton volt ügyvéd. Minden másban, állítja korabeli dokumentumok alapján Karsai,
Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.”
Ugyanis – fejtette ki a történész –, az új államfő édesapját, “dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra”. Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után. Méghozzá – Karsai szerint – azért, mert
Sulyok Lászlót körözték, mivel tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét – pontosabban a Baky-Pálffy-féle náci kollaboráns kis pártban játszott szerepét.
Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.
Karsai után Ungváry Krisztián történész a Telexen közölt véleménycikket Sulyok Tamás édespjáról. Ebben, mint arról a hvg.hu is írt, Karsai írására reagálva Ungváry azt fejtegette, hogy “Nem volna szükség ezekre a hazugságokra, ha Sulyok nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és apját”.
A történész arra is kitért, hogy halálos ítélet helyett még a vádemelésig sem jutnak el a hatóságok, majd aztán 1949-ben is csak azért porolják le az ügyét, hogy végleg ad acta tegyék. Ungváry szerint ennek “a Sulyok László jelentéktelenségén túlmutató oka, hogy Sulyok már az 1944-es cikkében is arról írt, hogy a nemzetiszocialista államban az uralom a munkásé lesz”. Ez pedig szerinte
a nemzeti rész elfelejtését követően egészen vállalható álláspont volt a hatalom új birtokosai számára is.”
Ungváry úgy folytatta: nem került elő bizonyíték, ami igazolta volna, hogy Sulyok László bármilyen szinten is érintett lett volna akár a holokausztban, akár a későbbi nyilas hatalomátvételben, így még az állambiztonsági megfigyelésére sincs adat, holott a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében ez gyakori volt.
A történész megállapításai megkérdőjelezi Sulyok Tamás azon történetét is, miszerint az állambiztonság még a 80-as években is megfigyelte a családját. Arra is felhívta a figyelmet: ha valakit, mint megátalkodott szélsőjobboldalit tart megfigyelés alatt az állambiztonság, annak a fiából bajosan lesz jogász, mert egyszerűen nem vették volna fel a jogi egyetemre. Ungváry meg is állapítja:
Ennyi ellentmondó információ, ennyi logikai bakugrás után kijelenthető, hogy életszerűtlen az a történet, amit Sulyok Tamás előad. Lehetetlen másra gondolni, mint arra, hogy Sulyok valótlanságai egyúttal tudatos hazugságok is.”
