A május 8-ától hatályos új szabály továbbra is kimondja, hogy „Azt a gyermekeknek szóló terméket, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos”, ami nagyjából megfelel a már 2021 óta érvényes előírásnak.

Igaz, a „megjelenítés vagy népszerűsítés” fogalmakat továbbra sem tisztázza, és azt sem, hogy a kettő miért lenne azonos. Az „öncélú” ábrázolást sem értelmezik.

Külön kiterjesztik a tilalmat arra az esetre, ha a termék „kialakítása, külseje vagy csomagolása jól látható módon” ábrázolja a tiltott témákat.

Az érvényben marad, hogy „nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül” ezek nem forgalmazhatóak.

Kijavítják a vesszőhibát, amelyre hivatkozva pert nyert a Líra könyvkereskedelmi hálózat:

Az új szövegben az „elkülönítve” szó után ott a vessző: a szóban forgó áru „a többi, gyermekeknek szóló terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban forgalmazható”.

A rendelet szerint „a kiadó köteles tájékoztatni a kereskedőt”, ha a könyv a rendelet hatálya alá tartozik, vagyis a felelősséget a kereskedőről a kiadóra terhelik át. Azt is megszabják, hogy a bolt „a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztó erre irányuló kifejezett kérése esetén” köteles kibontani a fóliát „a termék zárt csomagolás nélküli megvizsgálása” érdekében.

Egészen más téma, de ugyanebben az elvben fogyasztóvédelmi témájú rendeletben olvasható az is, hogy a 10 000 és 100 000 forint közti értékű termékek jótállási idejét egyről két évre emelik.