„Az elmúlt hónapokban már havi átlagban mintegy kétszáz gyermek volt a kórházi osztályokon úgy, hogy a rokonaik nem keresték őket” – írta közleményében Rétvári Bence.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a többi közt ezzel magyarázta, miért került bele a nemrég elfogadott salátatörvénybe az a módosítás, amely júliustól felgyorsítja a kórházakban hagyott újszülöttek örökbefogadási eljárását. Az intézkedés célja, hogy az újszülött a lehető leggyorsabban gondoskodó családhoz kerülhessen.

Rétvári szerint míg az eddig érvényes gyámügyi szabályok alapján az így kórházban hagyott gyermekeket hosszú hónapokig nem lehetett örökbe adni, az új szabályozás lényegében

az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülöttosztályokon hagyott gyermekekre.

Vagyis arra, amikor az édesanya a gyermekét hátrahagyva távozik a kórházból, és sem ő, sem más rokon nem tesz lépéseket, hogy a kapcsolatot újra felvegye az újszülöttel. A módosítás szerint amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a gyermekért a kórházban, akkor a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá válik, így elindulhat az örökbefogadási folyamat – ismertette az államtitkár.

A HVG korábban már írt róla, hogy a vidéki kórházakban a csecsemőelhagyást szociális okokkal magyarázzák. Nem ritka például a tanyákon papírok nélkül foglalkoztatott külföldi (elsősorban román vagy ukrán) fiatal, egyedülálló nő, aki néhány órával a szülés után a babát hátrahagyva lelép. „Az amúgy is nővérhiányos csecsemőosztályok legkevésbé sem alkalmasak bölcsődei feladatokra, nem normális állapot, hogy a kényszerűségből kórházban tartott két-három hónapos egészséges csecsemő még nem volt a levegőn sem” – panaszkodott a HVG-nek egy fővárosi gyermekorvos. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház például 21 férőhelyes saját csecsemőotthont hozott létre, ahol napjainkban már 30 elhagyott baba várja sorsa jobbra fordulását.