Még várni kell rá, de a BKK már dolgozik azon, hogy minden járaton elérhető legyen a digitális fizetés

Egyelőre azt vizsgálják, milyen feltételekkel fejleszthető tovább a rendszer.

  • hvg.hu hvg.hu
Még várni kell rá, de a BKK már dolgozik azon, hogy minden járaton elérhető legyen a digitális fizetés

Egy évvel ezelőtt tesztjelleggel bevezették Budapest Pay&GO szolgáltatást, aminek a lényege, hogy az utasoknak a jegyvásárláshoz és -érvényesítéshez nem lesz másra szükségük, csupán egy érintésmentes fizetési funkcióval rendelkező fizikai vagy digitalizált bankkártyára.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a digitális fizetési szolgáltatással kapcsolatban nagyon pozitívak az eddigi tapasztalatok, indulása óta összesen már több mint 1 millió jegyet vásároltak a rendszeren keresztül, ami jelenleg csak a 100E reptéri buszon és a kisföldalattin érhető el.

Adataik szerint a Repülőtéri Expressz járatokon már a jegyek közel 35 százalékát így vásárolják, míg az M1-es metró vonalán közlekedők 25-30 százaléka fizet Pay&GO-val. A rendszert használók 45 százaléka okoseszközzel, 55 százalék pedig fizikai bankkártyával használja a szolgáltatást. A Pay&GO-t használó ügyfelek 93 százaléka általában maximum két jegyet vásárol egyszerre.

Mint legújabb közleményükben írják, a változó ügyféligényekre reagálva a közbeszerzési eljárás részeként július 8-án előzetes piaci konzultációt indítanak, hogy megvizsgálják, milyen feltételekkel tehetik elérhetővé a főváros teljes területén a Pay&GO digitális fizetési szolgáltatást, valamint hogyan fejleszthetnék tovább a rendszert.

Egy ilyen összetett elektronikus rendszer bevezetése azonban több évig is eltart, a BKK számításai szerint a Pay&GO fizetési megoldás legkorábban 2026 második felétől lehet elérhető további vonalakon is.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.