Lázár János nekiment a Coca-Colának, mert kevesebb narancsot tesznek a magyar Fantába
Nem először haragszik meg a miniszter az üdítőital-multira, ez átlag 7 évente megtörténik. Lázár János törvénymódosítást is belengetett a Fanta országonként eltérő gyümölcsaránya miatt.
Szerintem nem kell cukros üdítőt inni, de ha valaki erre akarja költeni a pénzét, hát tegye. Az viszont nem járja, hogy a magyarok Fanta helyett csak hantát kapjanak a Coca-Cola vállalatcsoporttól! – fakadt ki Facebook-posztjában Lázár János kedden.
Az élelmiszeripar ugyan nem tartozik az építési és közlekedési miniszter portfóliójába, de a témában korábban is aktív Lázár János szükségét érezte, hogy a fenti mondatokkal reagáljon, és törvénymódosítást helyezzen kilátásba egy hétfői hírre reagálva. Úgy tűnik ugyanis,
a minisztert az bosszantotta fel, hogy kiderült: sokkal több narancs van a görög Fantában, mint a magyarban.
A hvg.hu is írt róla, hogy míg a magyar Fanta 5 százalék sűrítményből származó narancsot tartalmaz, addig Görögországban ez az arány 20 százalékos, és más országokban is nagyobb, mint itthon.
Négyszer annyi narancs van a görög Fantában, mint a magyarban
A magyar üdítő narancstartalma alapból alacsony volt, de az elmúlt években tovább csökkent.
A magyar Fanta ráadásul 2017-ben még 6 százalék narancslevet tartalmazott a Nébih abban az évben elvégzett termék-összehasonlítása alapján. Ez nem jogsértő, lévén, Magyarországon nincs törvényi előírás az üdítők gyümölcstartalmára, de Lázár közölte:
Az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell!
Lázár utalt arra, hogy korábban is kikelt már a Coca-Cola ellen egy Kormányinfón. Ez 2017-ben történt, és azt mondta: ”A nagy és gazdag nyugati multicégek, a Coca-Cola is nem korrekt módon jár el velünk szemben (…) szemetet adnak el a magyaroknak”.
Pedig éppen a Coca-Cola volt az első multicég, amelyikkel az Orbán-kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött még 2012-ben. Utóbb erről Lázár azt mondta, „ha ezt tudom, eszem ágában sem lett volna stratégiai megállapodást kötni” a céggel.
Lázár arról is írt, hogy “a SPAR, a Lidl és az Aldi – leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket.” Ezek a gondolatai sem újak, korábban is kikelt a szerinte “szemetet” áruló külföldi kiskereskedelmi láncok ellen.
Olyannyira, hogy 2020-ban egy agrárszakmai konferencián megüzente, kormányzati cél az ilyen láncok kiszorítása: “a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni”. Hozzátette:
Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, a piac uralása saját érdek.
Prímán halad a külföldi boltok kiszorítása Magyarországról – csak nem, ahogy Lázár gondolta
A kiskereskedelem egyre koncentráltabbá válik, csökken a vállalkozások és az üzletek száma. Összességében a hazai részesedés nő, különösen a ruhaboltok, könyvesboltok, számítástechnikai üzletek területén. Az élelmiszer kiskereskedelemben azonban ennek fordítottja igaz. A kormány régóta beszél a kisker-multik kiszorításáról – amit nehéz lenne kivitelezni, és a párt olyan sokat nem is nyerne vele.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
