Az MCC Feszt utolsó előadásán a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, Szalai Zoltán beszélgetett Szijjártó Péterrel, jobban mondva tett fel neki pár kérdést, amire a külügyminiszter hosszas monológokkal válaszolt. Szijjártó egy 90 ezres pólóban lépett színpadra, és egyértelműen ő volt az esemény legjobban várt szereplője, az előadás előtt már bőven megtelt a nagyszínpad előtti nézőtér.

A beszélgetés elején rögtön az európai parlamenti választások és az Orbán Viktor bábáskodásával alapított, Patrióta pártcsalád került szóba, mely a francia Marine Le Pen pártjának segítségével az EP harmadik legnagyobb frakciója lett

Szijjártó először sietett leszögezni, hogy szerinte a liberális mainstream egyik legfőbb karakterjegye a nagyképűség.

“Amit a médiumok a Patrióta pártcsalád megalakulása előtt, illetve közvetlenül utána műveltek a nagyképűség magasiskolája volt” – mondta a külügyminiszter. Majd hozzátette: miután a harmadik legnagyobb erő lettek az Európai Parlamentben, a nagyképűség átcsapott a népakarat semmibevételébe. Legalábbis a karantén, amelybe a Patriótákat zárták, egyértelműen erről tanúskodik. Ez pedig “nem az ott helyet foglaló politikusok, hanem az európai választópolgárok arcul köpése, az európai demokrácia arcul köpése” – fejtette ki a véleményét Szijjártó arról, hogy a frakció képviselői nem kaptak vezető helyeket a szakbizottságokban.

Magyarország és a józan ész

Szalai ezután felvetette, hogy nem-e tekintik kudarcnak, hogy a frakciót nem valamelyik alapító párt, hanem egy francia, Jordan Bardella vezeti. Szijjártó szerint ez így teljesen rendben van, hiszen Le Pen pártja rendelkezik a legtöbb képviselővel az EP-ben, így ez a pozíció nekik járt. Ezután egy hosszú okfejtés következett arról, miképp lehet az, hogy a magyar és az európai média tele volt azzal, hogy Le Pen elvesztette a Nemzetgyűlés előrehozott választását, holott a párt toronymagasan, 1 millió szavazatnyi többséggel nyert. Arról mondjuk nem esett szó a választási rendszerek igazságtalanságainak fejtegetésénél, hogy Magyarországon is elég a szavazatok 45 százaléka a parlamenti kétharmadhoz.

Szalai ezután felhozta, hogy az elmúlt pár hétben mintha fokozódott volna a nyomás Magyarországon, példaként többek között a békemisszióra érkezett negatív visszajelzéseket és a Patrióták karanténba zárását említette. Szijjártó erre elmondta, hogy az európai, transzatlanti buborékon kívül ő egyetlen kollégával sem tud úgy beszélgetni, hogy azok ne a megbecsülés és a tisztelet hangján beszéljenek Magyarországról, illetve arról, amit itt az elmúlt években elértünk.

Szerinte egyenesen könyörög neki a többi külügyminiszter, hogy legalább Magyarország maradjon a józan ész mellett Európában.

Szijjártó Péter pólóban

Cabrera Martin

Természetesen szóba került az orosz-ukrán konfliktus is. Szijjártó a szokásos mantrával kezdte: beengedtünk 1,3 millió menekültet, feláldoztuk az elmúlt év gazdaságpolitikáját a háborús infláció leszorítása érdekében, tucatszámra halnak meg magyar emberek a háborúban, nálunk jobban senki nem tudja, hogy mennyire hamar le kéne zárni a konfliktust, mégis Európában a háborúpárti politikusok vannak többségben, akik Orbán Viktort megszólják a békemissziója miatt. De amikor Giorgia Meloni olasz kormányfő látogatott Pekingbe, akkor őt nem ítélték el, sőt beálltak mögé.

Pedig amióta a magyar miniszterelnök találkozott az ukránokkal, az oroszokkal, a kínaiakkal és az amerikaiakkal is elindult a párbeszéd, Oroszország és az Egyesült Államok is beszélt egymással, ez pedig szerinte kulcsfontosságú, diplomácia és kommunikáció nélkül ugyanis nincs béke, “a világtörténelem még nem látott olyan háborút, ami a csatatéren ért volna véget”. Ott pedig egyébként sem túl rózsás a helyzet, hiszen az oroszok napról napra haladnak előre – igaz nem sokat – az ukránok a széles körű támogatások ellenére sem képesek eredményeket elérni.

“Nem az ukránok tartják Oroszország 20 százalékát megszállás alatt, hanem fordítva” – zárta a gondolatait a külügyminiszter.

A kislapát meg a kisvödör

Szó esett arról is, hogy az EU külügyi főképviselője úgy döntött, Orbán békemissziója miatt nem Budapesten, hanem Brüsszelben tartják augusztus végén a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését, amit hagyományosan mindig az elnökséget adó országban tartanak.

Szijjártó a vitáról azt mondta, hogy bár már nagyon régen volt óvodás, legutóbb ott találkozott ilyen szintű vitával, amikor a homokozóban veszekedtek, hogy kinél legyen a kislapát meg a kisvödör. Ő egyébként nagyon szívesen elmegy Brüsszelbe a tanácskozásra, de szívesen vendégül látja a kollégáit Budapesten is. “Aki pedig nem jön, bánhatja, hogy nem látja a Puskás Arénát, mert ott lett volna egyébként a találkozó” – zárta le a témát.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a Lukoil-ügyet, vagyis azt, hogy Ukrajna leállította a Barátság-vezetéken a Lukoil által betáplált olaj továbbítását, Brüsszelből koordinálják. A külügyminiszter szerint a helyzet azért alakult ki, mert az uniós döntéshozók nem tudják tolerálni, hogy nem vagyunk hajlandóak feladni a békepárti álláspontunkat. Meglátása szerint csakis Brüsszel állhat a dolog mögött, hiszen elképzelhetetlen, hogy az EU annyit gyengült az elmúlt időszakban, hogy hagyja, egy tagjelölt ország önkényes döntéssel veszélyezteti két tagállam energiaellátását. Később kitért arra is, hogy az meg már végképp hihetetlen, hogy egy harmadik tagállam ezen nyerészkedne. Meglátása szerint ugyanis Horvátország irányából nem tudjuk pótolni a kiesett mennyiséget, mert a cső kapacitása nem elég nagy, ellenben az ára igen borsos és még hosszú távú szerződések megkötésére sem hajlandóak a déli szomszédaink. Jelenleg egyébként nincsen veszélyben az ellátásunk, de hosszú távon ez a helyzet mindenképpen kockázatot jelent – tette hozzá.

Majd arra a kérdésre, hogy mi lesz így a magyar-ukrán kapcsolatokkal a külügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt 10 évben ő azon dolgozott, hogy a szomszédainkkal javuljon a viszonyunk. Ez a szlovákokkal és a románokkal sikerült is, az ukránokkal valahogy nem. “A legtisztább lelkiismerettel mondom, hogy ez nem rajtunk múlott. Nem mi fogadtunk el kilenc éve, az itteni ukrán közösség hozzáférését anyanyelvi oktatáshoz, médiához, közszolgáltatásokhoz” – mondta.

Képmutató lengyelek

Szalai felhozta még a lengyelek kérdéskörét is, leginkább arra lett volna kíváncsi, hogy meg lehet-e még menteni a V4-et, azon belül is a lengyelekkel való jó kapcsolatunkat, amíg Donald Tusk a miniszterelnök.

“Fájó lesz, amit mondok, ezért szeretném azzal kezdeni, hogy továbbra is hiszünk abban, hogy testvériség van a magyar és a lengyel nemzet között. De a jelenlegi lengyel kormány az egyik legképmutatóbb kormány Európában” – válaszolta Szijjártó. Elmondta, hogy a lengyelek is ugyanúgy üzletelnek az orosz energiahordozókkal, holott minket ezért hangosan kritizáltak. Hozzátette azt is, hogy kifejezetten érdekesnek tartja, hogy amíg a Magyarországra olajat szállító vállalat felkerült az orosz szankciós listákra, addig a lengyeleket ellátó cég lemaradt arról.

A beszélgetés során Szijjártó többször kiemelte, hogy egyébként nem azzal van baj, hogy a lengyelek is kereskednek az oroszokkal vagy, hogy az olasz miniszterelnök is Pekingbe látogat, a problémát neki az a kettős mérce jelenti, amivel az európai és a transzatlanti buborék ehhez hozzááll, hiszen hasonló dolgok miatt minket folyamatosan kritizálnak. “Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak letagadják, mert kerülő utakon teszik ezt. Az oknyomozó újságírók – minden tisztelet – de ezeken a szálakon valahogy soha nem mennek végig, csak a saját stratégiájukkal vannak elfoglalva.”

A beszélgetést pedig az Egyesült Államokkal zárták. Szijjártó elmondta, hogy az amerikai választásokkal kapcsolatban nem arról van szó, hogy mi mindent egy lapra tettünk volna fel, hanem arról, hogy nekünk világos tapasztalataink vannak ezen a téren. “Én jó külügyi kapcsolatokat szeretnék kialakítani a tengerentúlon, de ennek van egy személyi feltétele, ezt a feltételt pedig Donald Trumpnak hívják” – mondta el a külügyminiszter, majd levezette, hogy 2016 előtt és 2022 után is rosszak voltak a magyar-amerikai kapcsolatok, de Donald Trump elnöksége alatt jelentősen javultak, ehhez a helyzethez csak akkor térhetünk vissza, ha novemberben újra ő nyer.

“Szurkolunk neki, nem vagyunk amerikaiak, nem szavazhatunk, de a szurkolás jogát fenntartjuk.”