Ungváry Krisztián megírta 1956 fiktív krónikáját, ahol Nagy Imre politikai tanácsadója Orbán Balázs
A történész szerint akkoriban nem lett volna olyan népszerű, ha politikai tanácsadóként a megadás mellett érvel. És ma sem kéne, hogy az legyen.
hvg.hu
A történész a Telexnek írt véleménycikkét azzal kezdi, hogy habár a miniszterelnök péntek reggel hibának nevezte Orbán Balázs megszólalását, annak alapállítását, vagyis, hogy a magyar álláspont szerint Ukrajna hagyjon fel a védekezéssel, nem cáfolta.
„Tehát véleményük szerint a kívánatos forgatókönyv továbbra is az lenne, hogy Ukrajna ne védekezzen az őt megtámadó Oroszországgal szemben” – összegzi Ungváry Orbán Balázs megadáspárti kijelentését. Emlékeztet: Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tanácsadó Testületének tagja.
Ezért a történész egy fiktív modellt vázolt fel, amely azt vizsgálja, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei a múltban. A jelenkori kijelentéseket a múlt kontextusába helyezve 1956-ban Orbán Balázs a Nagy Imre-kormány politikai igazgatója, aki a november 4-i kormányülésen a megadás mellett érvel, „letorkolva Nagy Imrét, Bibó Istvánt, Maléter Pált és társaikat”. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár beszédet mond arról, hogy „önálló magyar nemzet nem létezik, mert az csak egy, a Szovjetunióban elismert finnugor népcsoport egy leágazása, és a nyelv sem önálló, csak egy finnugor dialektus”. Orbán Balázs, a Nagy Imre-kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett érvel – szól a fiktív történet.
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
Ungváry szerint Orbán Balázs történelemértelmezése annyira szürreális, hogy ő is csak ebben a műfajban tudta legjobban bemutatni annak ellentmondásait.
A történész szerint, ha Orbán Balázs Nagy Imre politikai igazgatója 1956-ban, és előadja az ötleteit, miszerint a háború értelmetlen, és a magyar emberek a semmiért halnak meg, akkor
Orbán Balázst Nagy Imre minisztertársai a helyszínen agyonverték volna, maga a miniszterelnök pedig elhányta volna magát Orbán szavai hallatán.
Ungváry szerint, ha Orbán Balázs történelemértelmezését követjük, akkor „Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos felelőtlen háborús gyújtogatók, a pesti srácok pedig a politika által bábként feláldozott szerencsétlen lúzerek. A német megszállókra egyedül revolvert fogó Bajcsy-Zsilinszky Endre szánni való idióta”.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt.” A politikai elemző szerint ez a mondat hatalmas hiba.
A véleménycikk arra is kitér, hogy a Mandiner újságírója, Kohán Mátyás kérdései történelmi ismereteinek hiányosságáról tanúskodnak. Az újságírói műveletlenség azonban eltörpül amellett a „szintlépés” mellett, amit Orbán Balázs mondatai jelentenek.
„Itt és most az történt ugyanis, hogy egy felelős magyar politikus szerint a szabadság és a függetlenség, vagy másképp megfogalmazva az önálló nemzeti és állami lét az „semmi”, Oroszország hadicéljaival kapcsolatosan pedig a legcsekélyebb kritika említése sem szükséges. Sőt, a helyzet még ennél is rosszabb, hiszen Orbán Balázs állítása csak úgy értelmezhető, hogy a védekezés akkor is értelmetlen volna, ha Oroszország Magyarországot támadta volna meg.
Korábban Rácz András történész is hasonlóan fogalmazott bejegyzésében. Azt írta: „Eddig csak sejthettük, de most már tudjuk is, hogy a kormány nem védené meg Magyarországot egy orosz támadással szemben.”
Orbán Balázs akaratlanul is rávilágított a kormány politikájának szégyenletes kétszínűségére, ráadásul egy olyan témában, ami a Fidesz identitásképző narratívájának kellős közepében fekszik – írja a Republikon Intézet vezető elemzője.
Hogy mi lehet a logikai magyarázat Orbán gondolatai mögött, azt Ungváry azzal magyarázza, hogy „egy orosz kiütéses győzelem volna számára politikailag a leginkább kívánatos”. Hozzáteszi: „Végül is logikus: ha valaki annyira közelállónak érzi magához az orosz módszereket, mint a NER politikusai, akkor miért ne kívánhatná azok győzelmét?”.
A cikk végén Ungváry egy büntetőjogi kategóriát is megemlít. A 2012. évi C. törvény 258. §-a értelmében már a hazaárulásra irányuló előkészület elkövetése is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vagyis: ha Orbán Balázs megadáspárti ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával osztja meg, az bűncselekménynek számítana a történész értelmezésében, a hűtlenség minősített eseteként.
Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?)
Időre kell a vécét sikálni, elképzelni nem tudtam, hogy van ilyen – mondta a HVG podcastjában Pukli István egykori gimnáziumigazgató, a magyar oktatás reformjáért harcoló Tanítanék mozgalom egyik arca, aki jelenleg Dániában takarítja mások otthonát.
Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.