Összesen 461 hajléktalan embert regisztráltak Budapest közterületein október 11-én – mondta Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke a fővárosi hajléktalanszámlálás első eredményeiről tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Az október harmadika és tizenegyedike között végzett felmérést a Menhely Alapítvány koordinálta, amely 27 éve minden évben elkészíti a hajléktalanokra vonatkozó – Február harmadika címmel publikált – országos adatgyűjtését. A mostani felmérés egy EU-pályázatból finanszírozott nemzetközi program keretében, tíz ország 15 városában – köztük Budapesten – valósult meg. A két hétig tartott „népszámlálás” célja, hogy az EU döntéshozói minél pontosabb képet kapjanak a fedél nélkül élők helyzetéről, s így a probléma kezelésére szánt forrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel. Ráadásul nemcsak a klasszikus értelemben vett hajléktalanokat vették számba, hanem azokat is, akik családok átmeneti otthonába kényszerülnek, vagy ha formálisan nem is az utcán éjszakáznak, olyan rossz lakáskörülmények között élnek – például közművek nélkül –, hogy épp azért kénytelenek igénybe venni a nappali melegedőket, mert otthon nincs meleg víz vagy áram a tisztálkodáshoz, mosáshoz.

Ennek a felmérésnek az első adatairól számolt be Győri, aki elmondta, hogy önkéntesek bevonásával felmérték Budapest belső kerületeiben – a Hungária körúton belül eső területen –, hogy hányan töltik fedél nélkül az éjszakát. Az este nyolc óra és éjfél között végzett „szemrevételezési vizsgálat” során 133 fekvő hajléktalant regisztráltak, valamint 328 „ücsörgő, járkáló, guberáló” hajléktalant, utóbbiakról kinézetük, ruházatuk, holmijuk alapján valószínűsítették, hogy hajléktalanok – ismertette, hozzátéve: az önkéntesek további 30 üres alvóhelyet is felfedeztek.

Győri beszámolója szerint az éjszakai szemle során regisztrált hajléktalanok 78 százaléka férfi, és többségük a középkorú, 30-49 éves korosztályból kerül ki. Míg a szállókon jellemzően sok az idős, a közterületen éjszakázóknak mindössze 3 százaléka volt 65 év feletti – fűzte hozzá. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a hajléktalanok többsége (58 százalék) egyedül volt, de meglepően sokan párban (20 százalék) és csoportban (22 százalék) tartózkodtak a köztereken – folytatta. Fontos megjegyezni, hogy a számlálásban nincsenek benne az ellátórendszerben rögzített, szállókon, menhelyeken alvó hajléktalanok, mert kifejezetten a köztéren éjszakázókat regisztrálták.

Jövőre tervezik Budapest Hungária körúton kívüli területének felmérését, és szeretnék 3-5 évente megismételni a vizsgálatot annak érdekében, hogy mindenki bekerülhessen az ellátórendszerbe.

Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatóhelyettese elmondta, hogy a hajléktalanok között magas, 30 százalékos a pszichiátriai betegek aránya, a BMSZKI ezért már három olyan szállást is üzemeltet, ahol kifejezetten őket látják el. Hozzátette: az addiktológiai problémákkal küzdők számára is megnyitottak egy házat, ahol engedélyezett az alkoholfogyasztás. Utóbbi azért fontos, mert alapvetően tilos bevinni és fogyasztani alkoholt a szállókon.

Surányi Ákos, a Főváros Önkormányzat hajléktalanügyi stratégiai koordinátora a felmérés részleteiről közölte: a hajléktalanszámlálásban részt vevő 120 önkéntes gyalog sétálta végig a város 48 zónáját, külön figyelmet fordítva az aluljárókra, pályaudvarokra, a Népligetre és a tömegközlekedési járatokra. „Megfelelő módon csak úgy lehet segíteni, ha megfelelő információkkal rendelkezünk” – hangsúlyozta, hozzátéve: az a cél, hogy egyetlen ember se éljen az utcán.

Teller Nóra kutatásvezető, a Városkutatás Kft. munkatársa viszonyításképpen jelezte: a Hungária körúton belüli városrész teljes lakossága 440 ezer fő, míg a körgyűrűn kívüli területeken 1,3 millió budapesti él.