Bizottsági módosító javaslatként, nem pedig kormánypárti indítványként kerül az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kedden 11 órakor kezdődő ülése elé a választási törvény átfogó módosítása.

A HVG birtokába került teljes, 63 oldalas előterjesztés nagy és fontosabb részét a fővárost és három megyét érintő körzethatár-átrajzolások adják. 

A legmarkánsabb változás Budapesten lesz, ahol szinte minden egyéni választókerület határához hozzányúlnak, és – a csökkenő lakosságszámra hivatkozva – kettővel csökkentik is a számukat, így a 2026-os parlamenti választáson a jelenlegi 18 helyett csak 16 képviselőt választhatnak és küldhetnek a parlamentbe a budapestiek. A fővárost és általában a körzethatár-átrajzolást érintő változtatást

• az igazságügyi bizottság DK-s tagja, Sebián-Petrovszki László Budapestre ledobott „választási atombombaként” értékelte.
• Karácsony Gergely főpolgármester úgy kommentálta: „Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni.”
• Jámbor András, a Párbeszéd parlamenti képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Az új, átrajzolt körzetekkel kettővel több képviselői helyet szerzett volna a Fidesz 2022-ben, a választáson!”
• Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője úgy értékelte: „Félnek a valódi rendszerváltástól, ezért megint egypárti módosítással változtatják úgy a szabályokat, hogy az nekik előnyös legyen.”
• Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig úgy: „A nagymamám aprólékosan kidolgozott hímzése kismiska az Orbán–Rogán-körzet újrarajzolásához képest. Teljes gerrymandering már megint.”
• az MSZP-s Kunhalmi Ágnes úgy kommentálta: ez azt üzeni, “magyar polgár, mindegy kire szavazol, bármikor átrajzoljuk feletted a választási szabályokat, hogy ne érvényesüljön a szavazatod”.
• a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig videóban értékelte, mondván: “Orbán választási atombombát kíván ledobni Budapestre.”

A másik, szintén nem meglepő, sőt a Nemzeti Választási Bizottság által is javasolt változtatás Pest megyét érinti, ahol szintén átszabják a körzethatárokat, csak éppen ellenkező hivatkozással: itt éppen a lakosságszám növekedése miatt kell két új körzetet létrehozni, így a mostani 12 helyett a megyében majd 14 egyéni képviselőt választanak. Kisebb igazítások Fejér és Csongrád-Csanád megyében is lesznek.

2024-es választás Budapesten

Veres Viktor

Eddig se volt egyenlő választójog, csak senkit nem zavart

A körzethatároknál törvényi előírás az év végi határidő, addig kell módosítani 7 Pest megyei körzet határait, ahol már 20 százalékkal haladja meg a választók száma az átlagértéket. Ez a megyében két új körzet kialakításával érhető el, ám az tudható volt, hogy ezt kompenzálni kell azzal, hogy a csökkenő lélekszámú fővárosban kettővel kevesebbet alakítanak ki, hogy maradjon országosan a 106 körzet. 

Az indoklás szerint „a törvénymódosítás nemcsak a demográfiai adatokra és trendekre reagál, hanem az Alaptörvényben foglalt elveket is szolgálja, hiszen biztosítja, hogy minden választópolgár szavazata egyenlő súllyal bírjon”. Érdekes, hogy ez az alaptörvényi elv eddig egyáltalán nem érdekelte a jogalkotót, pedig a választókörzetek igazítását igénylő lakosságszám-eltérés már a 2022-es választás idején is fennállt.

Valóban, még az Alaptörvényben is az szerepel, hogy egyenlő választójog van, ám ez a gyakorlatban nincs így. 2022-ben sem ért a választók egy-egy szavazata ugyanannyit a 106 körzetben. Dombóváron (Tolna 2-es) 66 százalékkal többet ért egy voks, mint Dunakeszin (Pest 5-ös), mert bár mindkét körzet 1-1 képviselőt választ, a két választókerület népsűrűsége között volt a legnagyobb különbség az országban. 

A mulasztásos jogsértés ellenére nemcsak a Fidesz–KDNP nem sietett évek óta rendezni a körzethatárokat, hasonló helyzetben a baloldali kormányok és az első Orbán-kabinet is halogatta a döntést. A választókerületekben ugyanis a rendszerváltás óta erős aránytalanságok voltak – és ilyen, alkotmánysértő választási térkép mellett született amúgy 2010-ben a Fidesz első kétharmados győzelme is.

Körzethatár-átrajzolás avagy a Kövér-féle „bűvészkedés”

A valamelyik szereplőnek a választásokon politikai előnyt biztosító körzethatár-átrajzolást hívjuk gerrymanderingnek, és a kétharmados Fidesz-többség tud ezzel élni, ha akar. Magyar Péter szerint nagyon is akar, és a Tisza Párt kárára rajzolna át egyes körzeteket. Ilyen, politikailag motivált lépésre már korábban is volt példa. Még 2018-ban a fideszes Kövér László el is ismerte, hogy „bűvészkedtek” ezzel: 

Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába (…) Isten őrizz, hogy labdába rúgjanak.

Ahogy arról már korábban is írtunk, most először, 2026-ban lehet valódi és nagy jelentősége a Fidesz számára a választókörzetek átrajzolásának. A körzethatárok – kizárólag szükségszerű, nem pedig politikai célzatú – igazítását amúgy javasolja a Jobbik nemrég benyújtott határozati javaslata is. Az ő csomagjukban emellett több másik pont is szerepel:

• a parlamenti és az önkormányzati választásokon csak az a nagykorú magyar állampolgár lehessen választó és választható, aki az általános iskolai tanulmányait sikeresen befejezte.
• Ne legyen választójoga annak, akinek a bíróság a szülői felügyeleti jogát megszüntette.
• Szüntessék meg a „győzteskompenzáció” elvét, állítsák vissza a kétfordulós országgyűlési választási rendszert, és utóbbiban a második fordulóban az első forduló eredménye szerint a három legtöbb szavazatot szerző jelölt legyen csak választható.
• Tegyék lehetővé az elektronikus módon történő szavazást azon magyar állampolgárok számára, akik életvitelszerűen más európai uniós országban élnek – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e állandó magyarországi lakcímmel.

Újraszámolás is van, de nem automatikus, ahogy sejtettük

Az igazságügyi bizottság által kedden tárgyalandó javaslatcsomagban lesz olyan jogtechnikai módosítás, amely például a nyári főpolgármester-választás után a két jelölt, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közötti újraszámolási huzavonára ad általános megoldást. Néhány száz szavazat különbség volt köztük, és a kétszeri újraszámolás után is csak 293 vokssal győzött Karácsony, ami mindössze 0,04 százalék.

De szoros különbségnél sem lesz automatikus az újraszámolás a jelek szerint. A főpolgármester-jelöltek mellett az egyéni képviselőjelöltekre is vonatkozó javaslat szerint csak kérésre számolnak, és csak akkor, ha a két jelölt szavazatszámának különbsége kisebb, mint az érvényes és érvénytelen szavazólapok számának 0,5 százaléka.

Szavazatok újraszámolása a főpolgármester-választás után

Túry Gergely

Eljárásjogi könnyítés továbbá, hogy ha két vagy több polgármesterjelölt vagy főpolgármester-jelölt egyenlő számú legtöbb szavazatot kapott, a szavazást automatikusan meg kell ismételni. Eddig új, időközi választást kellett kiírni ilyen esetben, ez pedig hónapokat vett igénybe, amíg az önkormányzat le is bénulhatott.

A Jobbik-javaslat a fentiekkel szemben automatikus újraszámolást javasolt, „ha a legtöbb szavazatot szerző és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt között kevesebb, mint 1 százalék a különbség”. Ez a szoros eredmény esetén mindenféle választásnál automatikusan életbe lépő szavazatújraszámolás sem új ötlet, és nem is csak a Jobbiknak jutott eszébe. 

Már a nyáron Gulyás Gergely miniszter sem zárta ki az automatikus újraszámolást ilyen kis különbségnél. Ilyesmi korábban is volt, ám épp fideszes ötletre töröltek el 2011-ben. Addig ugyanis – igaz, csak az országgyűlési választásnál – automatikus volt, hogy ha az első és a második helyezett között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor kérés, fellebbezés nélkül felülvizsgálják és újraszámolják a szavazatokat. 

A határon túli választókerületeknek egyelőre nincs nyoma

A most nyilvánosságra került bizottsági módosító csomagban szó sem esik viszont az esetlegesen újonnan létrehozandó, határon túli választókerületekről. Ám különféle módosító indítványokkal még a mostani változat is szabadon átírható, és az is lehet, hogy csak jövőre, akár pár hónappal a 2026-os a parlamenti választások előtt derül ki, hogy a Fidesz-kétharmad tényleg bevezetne egy ilyet.

A határon túl létrehozandó új egyéni választókerületek ötletét tagadja a kormány és a Fidesz, de az ellenzék ezt épp vészjósló megerősítésként értékeli. 

Elsőként Magyar Péter vetette fel még a nyáron, hogy bizalmas értesülései szerint a Fidesz arra készül, hogy egyéni választókörzeteket alakítanak ki a környező országok magyarlakta területein. Így a külhoni választók 2026-ban már nemcsak pártlistára szavazhatnának, pluszmandátum(ok)hoz juttatva a Fideszt, hanem az új körzetekben egyéni képviselőkre is.

A Tisza Párt elnöke szerint hét ilyen pluszkörzet lehet, Hadházy Ákos szerint akár kilenc is – ez az ötlet állítólag már 2021-ben felmerült kormánykörökben. Márpedig akár a hét, akár a kilenc jóval több, mint az az egy képviselői hely, amit 2022-ben húzott be – főként az erdélyiek voksaival – listán a Fidesz. A kormánypárt továbbra is tagadja, hogy bővítené a határon túliak szavazati jogát, de tagadott azelőtt is, hogy megadta nekik.

Nyitóképen egy szavazó leadja voksát a 2024-es választáson. Fotó: Túry Gergely