Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria azon végzését, amellyel hitelesítette az olimpiarendezésről szóló fővárosi helyi népszavazást. A megsemmisítés okaként azt jelölték meg, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére.

Korábban a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elutasította a népszavazási kezdeményezést. A benyújtók, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ezt a kérdést akarta hitelesíttetni: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”.

Az FVB álláspontja az volt, hogy a kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, 2019-től ugyanis megváltozott az olimpiarendezéssel kapcsolatos, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megalkotott eljárásrend, és az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el, hanem többkörös és több évig tartó tárgyalássorozat alapján.

A Kúria azonban november 12-én hozott határozatában megváltoztatta az FVB döntését, és hitelesítette a kérdést. Egyrészt, mert a megítélése szerint egyrészt „a pályázat benyújtása” kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma, másrészt pedig mert a Fővárosi Közgyűlés számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, vagyis hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia, milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie az olimpia megrendezésének lehetősége érdekében.

A Kúria döntése ellen azonban többen is alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok vívó, Kovács „Kokó” István olimpiai bajnok ökölvívó, Vaskuti István olimpiai bajnok kenus és a férfi vízilabda-válogatottal szövetségi kapitányként háromszoros aranyérmes Kemény Dénes, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság is jelezte, hogy nem ért egyet, álláspontjuk szerint a Kúria megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel egyrészt nem indokolta meg, miért hagyta figyelmen kívül az olimpiarendezéssel kapcsolatos új eljárásrendet, másrészt az Alaptörvény 28. cikkével ellentétesen értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét.

Az Ab azt állapította meg, hogy a Kúria túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének, és a döntése meghozatalakor nem vette figyelembe a NOB új eljárásrendjét, ezért a kérdés azt a téves látszatot keltheti, hogy amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” szavazatok kerülnének többségbe, akkor Budapest pályázhat a 2036-os olimpiai játékokra.

Az Ab szerint a kérdés időszerűségére sem volt figyelemmel a Kúria: a helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ám a NOB eljárásrendje alapján az egyéves kötőerőn belül az úgynevezett tájékozódási folyamatban a főváros nem tud jelentkezni a 2036. évi olimpiára, a célzott tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van. „Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azontúl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését” – írták.

A döntésre reagálva Hadházy Ákos azt írta a közösségi oldalán:

„Bár szomorúak vagyunk, azt nem mondhatnám, hogy meglepődtünk”.

Hozzátette: az, hogy az Ab „nem lesz képes ellenállni a nyomásnak, már akkor sejthető volt, amikor az olimpiai bajnokok benyújtották a felülvizsgálati kérelmüket. Hétfőn pedig a miniszterelnök már tényként beszélt a parlamentben arról, hogy olimpiaügyben a Fővárosi Közgyűlés fog dönteni – vagyis nem lesz népszavazás”. A politikus végül arra kérte a fővárosi képviselőket, hogy januárban terjesszék ők a közgyűlés elé azt a javaslatot, hogy legyen népszavazás az olimpiáról.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményben jelezte, hogy tudomásul veszi az Ab döntését, egyúttal megköszönte Nagynak, Kovácsnak, Vaskutinak és Keménynek, hogy

az olimpiai család nevében kiálltak az igazságos, józan döntésért”.

Mint írták, az ő és a bajnokok célja is az volt a beadványukkal, hogy „egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után, a tények ismeretében szülessen majd döntés”. Hozzátették: az olimpiai család egyetért Karácsony Gergely főpolgármesterrel abban, hogy a megfelelő időben, amikor a feltételek már ismertek, mindenképpen meg kell kérdezni a budapestieket.

Azt írták, kizárólag olyan olimpiai tervet támogatnak, amely nem jár stadionépítéssel, de felgyorsítja a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a kórházak, rendelők felújítását.

Bíznak abban, hogy „a Kúria a kötelezően megismétlendő és kötelezően tisztességesen lefolytatandó eljárásában a tényeknek, az irányadó szabályoknak és a valós jogi helyzetnek megfelelő döntést fog hozni az olimpiai népszavazás kérdésében”, ezt segítendő, élve alkotmányos jogukkal, érintettként be kívánnak kapcsolódni a megismételt eljárásba.