Legalábbis majd, amikor belülről korszerűsítik a Parlamentet. Korábban az Országházzal szemben lévő egykori Kúria, majd Néprajzi Múzeum szerepelt a tervben, de ezt most megváltoztatták.
Régóta szó van arról, hogy az Országház belső rekonstrukciója és modernizációja érdekében szükség lehet az épület átmeneti kiürítésére. Korábban a kormány úgy döntött, hogy a helyszín a Kossuth Lajos téren az Országházzal szemben található új Igazságügyi Palota legyen. Csakhogy annak beruházása rövidesen lezárul, és a Kúria nyilván be akar majd költözni. Ezért a kormány megváltoztatta a döntését: a Szilveszter éjjelén megjelent Magyar Közlönyben olvasható határozat szerint
szükség esetén az Agrárminisztérium éppen átépítés alatt álló épületében ülésezhet az országgyűlés.
Ez az 1885-1887-ben eredetileg is minisztériumnak készült épület szintén a Kossuth Lajos téren, az Országházzal szemben található (borítóképünkön átépítés alatt).
Átépítése idejére 2018 óta a sokféle kormánytisztséget betöltő Schmidt Mária történész és fia, Ungár Péter ellenzéki pártvezető (LMP) tulajdonában álló épületet béreltek ki a tárca számára, és ezt néhány hónapja pályáztatás nélkül meghosszabbították.
A kormány most úgy döntött: ha szükség lesz a törvényhozás kiköltöztetésére – ami még nem dőlt el –, akkor az Agrárminisztérium épületét kell alkalmassá tenni az ideiglenes elhelyezésre, de úgy, hogy ez „nem eredményezhet az épület eredeti, tervezett funkciójával összeegyeztethetetlen vagy csak jelentős átépítéssel visszafordítható” változtatásokat, és nem lehetetlenítheti el az Agrárminisztérium „legfelső szintű szervezeti egységeinek” az épületbe való visszaköltözését, illetve ottani működését. Viszont oda fogják véglegesen áthelyezni Munkácsy Mihály „Honfoglalás” című festményét „a minisztériumi munkát nem zavaró, szabadon látogatható” módon.
Magában az Országház épületében teljes körűen kicserélik a vízvezeték- és csatornázás, az erős- és gyengeáramú hálózatok, a fűtési-hűtési és szellőztetési rendszerek elemeit, és megújuló energiaforrások használatát is magában foglaló korszerű fűtési és hűtési rendszert alakítanak ki, bár azért a „fosszilis energiaforrás használatának lehetősége is megmarad”. Mindeközben „törekedni kell az Országházban az idegenforgalom fenntartására és a Szent Korona és a koronázási ékszerek látogathatóságának biztosítására”.
A beruházás második szakaszának felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter. A kormány 2025-2026-ra 5 milliárd forintot utalt ki a költségekre. A december 31-i keltezéssel megjelent kormányhatározat a következő két évi költségvetési források rendelkezésre bocsátására a pénzügyminisztert szólította fel, pedig ez a tisztség a közlöny megjelenése után néhány órával, éjfélkor megszűnt. A feladatot valójában már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek kell teljesítenie, akinek tárcájába a Pénzügyminisztériumot január 1-től beolvasztották, de úgy látszik, még a kormány táján is időbe telik, mire ezt megszokják.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
