A felnőtt magyar lakosság fele azonban elsősorban Oroszországot okolja az ukrajnai háborúért.
A magyar felnőtt társadalom 51 százaléka véli úgy, hogy a három éve tartó orosz–ukrán háború kirobbanásáról elsősorban Oroszország tehet – többek között ez derült ki az IDEA legfrissebb kutatásából.
A magyar társadalom többsége ugyanakkor úgy látja, a kérdés nem fekete vagy fehér, tehát valamilyen arányban megoszlik a felelősség a háborúzó felek között. A felnőtt népesség 30 százaléka gondolta azt idén februárban, hogy a két ország közül leginkább Ukrajna okolható a háború elhúzódásáért, de azt csak a felnőttek egytizede vallotta, hogy az ukránok felelőssége kizárólagos lenne.
A felmérésből kiderül, hogy a kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásáért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelősségük van. A társadalom más rétegeiben viszont azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb. A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele (46%) is inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14%).
A nyugati hatalmakat, illetve Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a magyar társadalomban 2023 márciusa óta (40 százalékról 47 százalékra). De az továbbra is érvényes, hogy a „Nyugatot”, illetve Ukrajnát inkább hibáztató vélemények csak a kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók körében számítanak dominánsnak.
Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik 2025 februárjában a magyar társadalomban (60%), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönözniük, hogy minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.
Adatfelvételi információ
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. január 31. és 2025. február 7. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségioldal-felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
