A korábbi rektor Koós Pál viharos körülmények közti lemondása után a MOME szenátusa március 3-án 70 százalékos szavazattöbbséggel Kovács Csaba Ybl-díjas építészt, egyetemi tanárt jelölte az egyetem ügyvezető rektori pozíciójára. A szavazást követő megerősítő bizalmi szavazáson a szenátus több mint 90 százaléka támogatta Kovács jelölését. A kinevezést majd az egyetemet fenntartó, Böszörményi-Nagy Gergely vezette alapítvány hagyja jóvá.

A testület közleménye szerint az ügyvivő rektor meg akarja erősíteni az egyetemi autonómiát, az ő  feladata lesz a szenátus és kuratórium közötti jövőbeli együttműködés kereteinek kialakítása és a következő rektori pályázat előkészítése. Megbízatása az új rektor beiktatásáig, de legkésőbb 2026 őszéig tart. Úgy tűnik tehát, hogy meglehetősen hosszú rektorválasztási folyamattal számol a szenátus.

De van-e egyáltalán olyan, hogy ügyvivő, vagy megbízott rektor?

Sem a felsőoktatási törvény, sem a MOME alapító okirata, és SZMSZ-e nem ismeri az ügyvivő rektor fogalmát. Az alapító okirat szerint a rektori tisztség pályázat útján tölthető be, márpedig nem volt nyilvános rektori pályázat. „Jogszabály nem szabályozza a megbízott rektor intézményét, valamint az egyetem belső szabályozói sem” – ezt kérdésünkre Matheidesz Réka vezérigazgató is elismerte.

Arról van szabály, hogy ha a rektori pozíció betöltetlen, a rektorhelyettesek veszik át a feladatát. A jogalkotóknak azonban láthatóan meg sem fordult a fejükben, mi a helyzet akkor, ha a rektorhelyettesek sincsenek, mert – mint a MOME-n történt – lemondtak. Ugyanis nemcsak Koós Pál távozott, hanem vele együtt mindkét helyettese is. Vagyis:

az egyetemen jelenleg nincs olyan személy, aki a rektori pozíció betöltetlensége esetén a rektori feladatokat elláthatná.

Erre tekintettel kérte a szenátus a fenntartót, hogy a rektori pozíció betöltetlenségének idejére nevezze ki Kovács Csabát megbízott rektornak – írta Matheidesz Réka. Jelezte, hogy a megbízott rektor, „nem azonos a rektori minőséggel, így nem programot valósít meg, hanem az egyetem működését és az akadémia autonómiáját hivatott biztosítani.” Az sem lehetetlen, hogy szűkítik a jogkörét, mert elképzelhető, hogy „a rektor döntési jogköre bizonyos ügykörökre nézve a szenátus jóváhagyásához legyen kötve.”

A Helsinki Bizottság szerint azonban nincs is szükség sem pályázatra, sem ügyvivő rektorra, hiszen van szabályosan kiválasztott rektorjelölt: Vargha Balázs. 2023 novemberében, 17:14 arányban, Koós Pállal szemben választotta ki a szenátus egy hosszú, szabályos, átlátható pályázat során. Ám az egyetem alapítványának kuratóriuma önkényesen nem őt, hanem Koóst terjesztett fel rektorjelöltnek. „Ez nem múlt el, mint egy betegség, sem azzal, hogy másvalaki került ebbe a pozícióba, sem azzal, hogy ő már nincs a helyén” – mondta a Válasz Online-nak adott interjúban Vargha, aki jelezte, továbbra is vállalná a pozíciót.

Vargha Balázs egyébként tavaly decemberben bírósághoz fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy szabályosan járt-e el a kuratórium, amikor a szenátusi szavazás eredményével ellentétesen Koós Pált jelölte rektornak. Más érvelés szerint azonban Koós kinevezése jogszerű volt, hiszen a szenátus azt szentesítette, így a 2023-as rektorválasztás lezárult, emiatt pedig Vargha nem tekinthető most jelöltnek. 

A MOME-n sikerrel lázadtak fel a hallgatók februárban, és elérték, hogy az egyetem kuratóriuma által vitatható módon – a szenátus feje fölött átnyúlva – kinevezett Koós Pál, és helyettesei lemondjanak. Ehhez az kellett, hogy elsöprő arányban, 27 igen szavazattal 3 nem ellenében és egy tartózkodással a rektor felmentésére szavazott a szenátus. A konfliktus azért tört ki, mert Koós Pál nem volt hajlandó kinevezni a szenátus által jelölt tudásközpont-vezetőket. Egyikük épp a mostani ügyvezető rektor. A rektorhelyetteseket sem övezte bizalom, egyikük a Corvinusról érkezett, a másikuk egy doktorandusz volt.

A rektor és a kuratórium a botrány hatására igyekezett kompromisszumos javaslattal előállni, Koós megígérte például, hogy a hét tudásközpont vezetőjét a későbbiekben maguk a közösségek választhatják meg,. A kuratórium a hallgatókkal kötendő „új közösségi szerződésről” beszélt, amellyel biztosítanák „az intézmény békéjét és a megújulás folytatását”. Emellett azt is vállalták, hogy ha kuratórium nem ért egyet a szenátus által választandó rektor személyével, „akkor a jövőben kötelezően új pályázatot ír ki”.

Az alapítvány közvetlenül Koós távozása után bejelentette, hogy Kopek Gábor fotográfust, médiaművészt, egyetemi tanárt, a MOME korábbi rektorát javasolja megbízott rektornak. A tiltakozó diákokat tömörítő MOME FRONT viszont jelezte Böszörményi-Nagynak, hogy „az ügyvezető rektor személyének és hivatali idejének kijelölése nem tartozik hatáskörébe”, és amikor így tesz, „beletapos” az egyetem autonómiájába, aminek a helyreállítása az egyik követelésük volt. Kopek végül nem vállalta a feladatot, s az alapítvány sem provokálta tovább az egyetemi polgárságot. A szenátus ez után állt elő Kovács Csaba építész nevével.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a MOME sajtóosztálya azt közölte hogy: “A szenátus március 3-ai ülésén a korábbi rektorjelöltet, Vargha Balázst is jelölte a megbízott rektori pozícióra, ám a MOME szenátusának többsége nem az ő személyét támogatta, vele szemben Kovács Csaba mellett döntött 70%-os többséggel, majd e döntését megerősítette több mint 90%-os többséggel.”

Illetve Matheidesz Réka vezérigazgató hozzáfűzte, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény – és azzal összhangban az egyetem szabályzatai – rendelkeznek a rektori pozíció átmeneti betöltetlensége esetén a rektori feladatok ellátásáról, ezt figyelembe véve járt el az egyetem szenátusa a megbízott rektor kérdéskörében, a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében.