Petícióban ítélik el pszichológusok, pszichiáterek Orbán poloskás beszédét

Az agresszív közbeszéd ellen állnak ki a segítő szakemberek.

  • hvg.hu hvg.hu
Petícióban ítélik el pszichológusok, pszichiáterek Orbán poloskás beszédét

„Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen” címmel indítottak petíciót segítő szakemberek – pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, család- és párterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és mediátorok – írja a 444.

Az aláírások száma folyamatosan nő, cikkünk írásának pillanatában már átlépte a 900-at. Az aláírók jellemzően pszichológusok, pszichiáterek, terapeuták, de találni köztük pedagógust vagy éppen közgazdászt is.

A petíciót Bíró Gabriella mentálhigiénés szakember indította.

„Mi, segítő szakemberek – pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, család- és párterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, mediátorok és egyéb segítő szakemberek – és ez irányú képzésben lévő hallgatók növekvő szakmai aggodalommal figyeljük, hogy a közbeszédben az utóbbi időben dehumanizáló, egyre agresszívabb retorika jelent meg, amely rendkívüli módon növeli a társadalmi kirekesztést, és az egyéni, a közösségi és a társadalmi szintű gyűlöletkeltés veszélyét hordozza” – olvasható a petíció leírásában.

A kezdeményezéssel Orbán Viktor március 15-én tartott beszédére reagáltak, amelyben a miniszterelnök újságírókat, politikusokat, bírókat és civileket hasonlított poloskához. Hétfőn már visszakozott Orbán, egy Facebook-posztban arról írt, hogy Magyar Péterre gondolt, aki korábban Varga Judittal való beszélgetéseit titokban rögzítette.

Orbán Viktor máris magyarázkodik a poloskázás miatt

Úgy látszik, érzékelte, hogy botrányos kijelentésével átlépett egy határt.

A Fidesz politikusai, illetve megmondóemberei és a párthoz közeli elemzők is igyekeznek relativizálni a miniszterelnök szavainak súlyát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?