Előfordult egy eset, amikor egy ügyvéd hamis aláírásra saját bűntársának fizetett ki egy összeget a letét elhelyezője helyett. Az ügy eljutott az Alkotmánybíróságig, amely tavaly kimondta, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn: a törvényalkotónak olyan szabályozást kell kialakítania, amely garantálja, hogy ha az ügyvéd bármely okból – ideértve az általa elkövetett bűncselekményt is – a letéti összeget nem tudja kifizetni, a jogosult ebben az esetben is feltétlenül hozzájuthasson az őt megillető összeghez.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtökön olyan módosítást fogadott el az ügyvédi törvényhez, hogy egy ügyvéd negyvenmillió forintot elérő letét kezelésére irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha ennek megfelelő összegű kiegészítő felelősségbiztosítást köt. Négyszázmillió forintot elérő értékű letét esetén pedig egy további, szigorú feddhetetlenségi szabályoknak megfelelő közreműködő ügyvédnek is ellenjegyzéssel kell ellátnia a szerződést, és ketten közösen felelősek a letétért.

A Törvényalkotási Bizottság indoklása nem ad magyarázatot arra, hogy mindez miért csak 40 millió forint fölött érvényes, hiszen az Ab-határozatban nincs szó ilyen összeghatárról, és egy ügyfél számára sokkal kisebb összeg elvesztése is súlyos kárt jelenthet. De abból, hogy az indoklás a szükséges törvényi garanciák „első lépéseként” szól a mostani javaslatról, arra lehet következtetni, hogy még folytatják a témát.

Az Országgyűlés a jövő kedden szavaz a javaslatról.

(Képünk illusztráció)