Érd városa nem tervez élni a Navracsics Tibor Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője által jegyzett törvényjavaslat nyújtotta lehetőséggel – mondta Csőzik László, Érd polgármestere a Republikon és az Ezer Gyermek Egyesület által rendezett Városi fenntarthatóság – zöld ötletek a város politikában címmel rendezett konferencián kedden a Magvető Café-ban. A politikus Gémesi György (Gödöllő), Máté Antal (Nyírbátor), Szaniszló Sándor (XVIII. kerület) polgármesterekkel együtt vett részt egy panelbeszélgetésen, ami után a Navracsics-féle törvénytervezetről kérdeztük.

Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében beszélt arról, hogy a kistelepülések az önvédelemhez kapnak majd segítséget, mert szerinte sokan kétségbe vonják: van-e joguk megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat. Ha igen, akkor a kormányfő szerint eszközöket is kell nekik adni ahhoz, hogy gátat szabhassanak a „beköltözéseknek”.

Navracsics március végén további részleteket árult el a tervezetről, és április közepén fel is került véleményezésre a kormány honlapjára a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény javaslata. 

A törvény célja, hogy a helyi önkormányzatoknak jogi eszközöket adjon a kezébe ahhoz, hogy korlátozzák a beköltözést. A tárcavezető elmondta, hogy Magyarországon a mintegy 3100 településből 2000-nek csökken a népessége. Ezeknek nem az a problémája, hogy túl sokan költöznek be, a kérdés számukra az, hogy hogyan tudnának visszacsábítani embereket, illetve letelepíteni fiatalokat, visszaadni az életerőt a településnek.

A maradék 1100 településnek növekszik a népessége. Ezek közül is megközelítőleg 600-700 olyan település van, amely örömmel fogadja a népességnövekedést, nem érzi azt problémának. De van 300-400 olyan is – a budapesti agglomeráció, a Velencei-tó környéke, a Balaton környéke, egyes nagyvárosok környéke –, ahol úgy érzik, hogy ez veszélyként jelenik meg. „Mindeddig a változtatási tilalom volt az egyetlen eszköz, ami időlegesen és meglehetősen esetlen módon valamilyen védelmet adhatott” – tette hozzá Navracsics Tibor.

Ezen a jövőben úgy terveznek változtatni, hogy az önkormányzatok

• megtilthatják az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára;
• kiterjesztenék az elővásárlási jogot;
• az ingatlan vásárlást lakcímbejelentéshez kötnék;
• és lehetőséget adnának helyi adózási kötelezettségek megállapítására

– írta meg korábban:

Csőzik László most hangsúlyozta, hogy az utolsó pontot leszámítva Érd városa nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor sem, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt. Érd lakossága drasztikusan nőtt az elmúlt években, a nagyjából 50 ezer fő ellátására képes város mára 80 ezres lakossággal bír. Csőzik viszont úgy látja, hogy a lakosságban minden, a népesség növekedésével járó kellemetlenséget felülír az, hogy a törvény hatására drasztikusan csökkenhet az ingatlanok értéke a városban.

„Az érdiek eléggé ellene vannak a dolognak. Ez érthető, mert gyakorlatilag egy olyan eszközt adna az önkormányzatok kezébe, ami a lehető legdurvább, legerősebb, tehát ez egy atomcsapás.” A városvezető szerint az intézkedéssel eladhatatlanná válnának az ingatlanok, de az legjobb esetben is drasztikusan csökken az értékük. „Ezzel mindenki a privát autonómiáját kezdte el félteni, meg a tulajdonosi szabadságát” – mondta a polgármester, aki szerint Magyarországon különösen jellemző, hogy az emberek vagyonuk jelentős részét az ingatlan jelenti.

Elmondta viszont, hogy alapvetően értékeli a kezdeményezést, és a célt, hogy több eszközt adjanak az önkormányzatok kezébe, ahhoz, hogy kezeljék a túlnépesedés helyzetét. Erre már van is konkrét tervük, amihez egyébként kérte az Építési és Közlekedési Minisztérium segítségét, és abban reménykedik, hogy a közeljövőben lesz is olyan egyeztetés, amin meghallgatják az igényeit.

„Már pár éve tart nálunk ez a folyamat, aminek az első lépése egy szigorított településképi rendelet, illetve építési, változtatási tilalom a társasházakra és ikerházakra. Viszont a már korábban, akár előző városvezetés által kiadott engedélyeket nem lehet visszavonni, illetve csak úgy, hogy korlátozási kártalanítást kell fizetnie az önkormányzatnak. Azt szeretnénk, hogy a jövőben arra is lehetőségünk legyen, hogy több, jelenleg társasház építését is lehetővé tevő területet vissza minősíthessünk úgy, hogy csak egy ház épülhessen rá, anélkül, hogy ezért több tíz vagy akár százmillió forintot kellene fizetünk” – mondta.

„A KTM szándékát viszont értékeljük, azt látom, hogy a tárca segíteni akart, de az emberek rettentően félnek tőle, úgy látom, hogy joggal. Meglátásom szerint még az Alaptörvény-ellenesség is felmerülhet, hiszen sérül a tulajdonnal való rendelkezés joga, a törvény lényegében lehetőséget ad a modern kori röghöz kötésre” – fogalmazott Csőzik.

Az Alaptörvény-elleneséget a kormány egyébként már megoldotta, a jogszabály 15. módosítása alkotmányos szintre emelte a helyi közösség önazonossághoz való jogát. Ahogy ugyanis a kormánytervezet elismeri, a szabályozás alapjogokkal (a tartózkodási hely szabad megválasztása, tulajdonhoz való jog) ütközhet. A módosítás után azonban a helyi közösség önazonossághoz való jogának érvényesülését” ezek „megfelelő mértékű korlátozása nélkül nem lehet hatékonyan előmozdítani”.

Ugyanakkor a helyi adózási szabályok átírásáról szóló részt még fontolgatják. „Azt még mérlegeljük, hogy miképp tudnánk azt elérni, hogy a beköltözők is viseljék a terhét annak, amit a megjelenésük okoz. A város messze túlnőtt a lehetőségein, a közműellátás 100 százalékos kapacitáson működik, nincs elég bölcsőde, óvoda, nem megfelelőek a közlekedési viszonyok, rengeteg dugó van Érden is.”

Navracsics egyébként egy másik fórumon arról beszélt, hogy mivel a törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során a legtöbb vitát az ingatlan-adásvétel korlátozása jelentette, a kormány kész arra, hogy akár kivegyék ezt a pontot.