A jelenlegi tervek szerint a pénteki szakbizottsági ülésen tárgysorozatba veendő és az utóbbi napokban élénk közéleti-politikai vitát generáló lex poloska – a fideszes Halász János önálló indítványa – vitáját jövő kedden kezdi az Országgyűlés, és hacsak addig kormánypárti javaslatra fel nem gyorsítják a folyamatot, akkor a tavaszi ülésszak végén, június 10–12. között fogadják el, majd június közepére hatályba is lép.
Feltéve persze, ha a parlamenti elfogadás után Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja és kihirdeti a Magyar Közlönyben, hogy 3 nappal később már alkalmazhatóvá váljon. Az államfő hozzáállása nem ismert a közvéleményt erősen megosztó témához, de dönthet úgy, hogy nem írja alá a törvényt, például azért, mert osztja a felmerült aggályokat, miszerint
a javaslat – ha végül ebben a formában fogadják el – számos ponton sértheti az Alaptörvényt, több más jogszabályt és még az uniós jogot is.
A Novák Katalin kegyelembotrány miatti, tavaly februári lemondása után, március elején hivatalba lépett Sulyok Tamás 14 hónapos működése alatt mindössze két törvényt – nem belpolitikai tartalmú, hanem nemzetközi szerződéseket, megállapodást érintő jogszabályt – küldött vissza az Országgyűlésnek. Vagyis kétszer élt a köztársasági elnök Alaptörvényben is rögzített legfontosabb jogkörével, a vétóval.
Az államfőnek két választása van, ha egy elé kerülő törvénnyel jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet:
- Visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt, ezt nevezzük politikai vétónak. Ilyenkor a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia a jogszabályt. Igaz, ha változtatás nélkül, újra az eredeti tartalommal fogadják el, akkor az államfőnek második vétóra már nincs lehetősége, alá kell írnia.
- Az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordulhat, kérve a jogszabály előzetes normakontrollját – ez az alkotmányossági vétó. Ha a testület összhangban lévőnek találja a törvényt az Alaptörvénnyel, az államfőnek alá kell írnia. Ha az Ab kifogást emel, az Országgyűlésnek át kell írnia a törvényt.
A HVG megkereste a törvényjavaslat ügyében Novák Katalin titkárságát, hogy a volt köztársasági elnök véleményét kérjük arról: a tervezett jogszabály szerinte megfelel-e az uniós és a hazai szabályoknak, illetve ha így fogadják el, sértheti-e az Alaptörvényt és az uniós alapelveket. Arra is kíváncsiak voltunk: ha még ő lenne az államfő, Novák Katalin aláírná-e ezt a jogszabályt, vagy valamilyen formában vétózna?
https://hvg.hu/360/20250514_Atlathatosagi-torveny-lex-poloska-kerdesek-valaszok-es-ketsegek
Választ végül nem Novák Katalintól kaptunk, hanem csak a titkárságától, és ők is csak annyit közöltek:
„Elnök asszony lemondása óta közéleti témákban nem kíván nyilvánosan állást foglalni.”
Pedig kíváncsiak voltunk arra is, Novák Katalin mit gondol a tervezet azon részéről, miszerint „Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés”, amely az Alaptörvény egyes értékeit „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”.
Ezek az értékek:
- az ország független, demokratikus jogállami jellege;
- a nemzet egysége, a határon túli magyarokért való felelősség, a szülőföldön boldogulás;
- a házasság, a család, a biológiai nemek (az ember férfi vagy nő, az anya nő, az apa férfi);
- a béke, a biztonság megőrzése, a más országokkal való együttműködés;
- az ország alkotmányos önazonossága, keresztény kultúrája védelme.
Ezek egy részét 2023-ban már próbálta a kormány plusz jogvédelemben részesíteni – a Novákkal együtt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatára – oly módon, hogy a „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében anonim bejelentéseket fogadtak volna, mintegy állami panaszládát üzemeltetve, és hatósági ügy, büntetőeljárás keretében vizsgálták volna ki a „közérdekű panaszokat”.
https://hvg.hu/360/20230303_A_genderpropaganda_elleni_allami_panaszladat_uzemel_be_a_kormany
Csakhogy az elfogadott törvényt annak idején, 2023 tavaszán Novák Katalin államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mondván: ez a passzus „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. Kemény hangú állásfoglalásában akkor Novák a házmesterjellegű törvényről megjegyezte: „eszközei vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanságot növelik”. A fideszes többség értette a jelzést, és az újra elfogadott szövegből ezt teljesen kihagyta.
