A jelenlegi tervek szerint a pénteki szakbizottsági ülésen tárgysorozatba veendő és az utóbbi napokban élénk közéleti-politikai vitát generáló lex poloska – a fideszes Halász János önálló indítványa – vitáját jövő kedden kezdi az Országgyűlés, és hacsak addig kormánypárti javaslatra fel nem gyorsítják a folyamatot, akkor a tavaszi ülésszak végén, június 10–12. között fogadják el, majd június közepére hatályba is lép.  

Feltéve persze, ha a parlamenti elfogadás után Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja és kihirdeti a Magyar Közlönyben, hogy 3 nappal később már alkalmazhatóvá váljon. Az államfő hozzáállása nem ismert a közvéleményt erősen megosztó témához, de dönthet úgy, hogy nem írja alá a törvényt, például azért, mert osztja a felmerült aggályokat, miszerint  

a javaslat – ha végül ebben a formában fogadják el – számos ponton sértheti az Alaptörvényt, több más jogszabályt és még az uniós jogot is.  

A Novák Katalin kegyelembotrány miatti, tavaly februári lemondása után, március elején hivatalba lépett Sulyok Tamás 14 hónapos működése alatt mindössze két törvényt – nem belpolitikai tartalmú, hanem nemzetközi szerződéseket, megállapodást érintő jogszabályt – küldött vissza az Országgyűlésnek. Vagyis kétszer élt a köztársasági elnök Alaptörvényben is rögzített legfontosabb jogkörével, a vétóval. 

Az államfőnek két választása van, ha egy elé kerülő törvénnyel jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet: 

• Visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt, ezt nevezzük politikai vétónak. Ilyenkor a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia a jogszabályt. Igaz, ha változtatás nélkül, újra az eredeti tartalommal fogadják el, akkor az államfőnek második vétóra már nincs lehetősége, alá kell írnia. 
• Az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordulhat, kérve a jogszabály előzetes normakontrollját – ez az alkotmányossági vétó. Ha a testület összhangban lévőnek találja a törvényt az Alaptörvénnyel, az államfőnek alá kell írnia. Ha az Ab kifogást emel, az Országgyűlésnek át kell írnia a törvényt. 

A HVG megkereste a törvényjavaslat ügyében Novák Katalin titkárságát, hogy a volt köztársasági elnök véleményét kérjük arról: a tervezett jogszabály szerinte megfelel-e az uniós és a hazai szabályoknak, illetve ha így fogadják el, sértheti-e az Alaptörvényt és az uniós alapelveket. Arra is kíváncsiak voltunk: ha még ő lenne az államfő, Novák Katalin aláírná-e ezt a jogszabályt, vagy valamilyen formában vétózna?

Választ végül nem Novák Katalintól kaptunk, hanem csak a titkárságától, és ők is csak annyit közöltek: 

„Elnök asszony lemondása óta közéleti témákban nem kíván nyilvánosan állást foglalni.”

Pedig kíváncsiak voltunk arra is, Novák Katalin mit gondol a tervezet azon részéről, miszerint „Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés”, amely az Alaptörvény egyes értékeit „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”.

Ezek az értékek: 

• az ország független, demokratikus jogállami jellege; 
• a nemzet egysége, a határon túli magyarokért való felelősség, a szülőföldön boldogulás; 
• a házasság, a család, a biológiai nemek (az ember férfi vagy nő, az anya nő, az apa férfi);
• a béke, a biztonság megőrzése, a más országokkal való együttműködés; 
• az ország alkotmányos önazonossága, keresztény kultúrája védelme.

Ezek egy részét 2023-ban már próbálta a kormány plusz jogvédelemben részesíteni – a Novákkal együtt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatára – oly módon, hogy a „genderpropaganda” ellen és „a magyar életmód” védelmében anonim bejelentéseket fogadtak volna, mintegy állami panaszládát üzemeltetve, és hatósági ügy, büntetőeljárás keretében vizsgálták volna ki a „közérdekű panaszokat”. 

Csakhogy az elfogadott törvényt annak idején, 2023 tavaszán Novák Katalin államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mondván: ez a passzus „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. Kemény hangú állásfoglalásában akkor Novák a házmesterjellegű törvényről megjegyezte: „eszközei vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanságot növelik”. A fideszes többség értette a jelzést, és az újra elfogadott szövegből ezt teljesen kihagyta.