Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nagyon messziről indulnak majd a Karácsony–Gulyás-tárgyalások, mert a főváros szerint Budapest nettó befizetője a költségvetésnek és a kormányzati elvonások, adóterhek miatt kerültek csődközeli állapotba, míg a kormányzat szerint nem is nettó befizető az önkormányzat, a pénzügyi zavarait pedig magának köszönheti, és amúgy is csak „picsog”.
„A jövő hét elején sor kerülhet a főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyeztetésére” – közölte a HVG kérdésére a Miniszterelnökség. Azután kérdeztünk rá a főváros-kormány tárgyalások első fordulójának időpontjára, hogy a szerdai kormányinfón elhangzott: a kormányzat részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese lesz a tagja annak a tárgyalódelegációnak, amelyik a főváros pénzügyeiről kezd hamarosan egyeztetéseket Karácsony Gergely főpolgármesterrel.
A Miniszterelnökség válasza alapján úgy tűnik, első körben csak Gulyás Gergely találkozik a főpolgármesterrel, Latorcai Csaba nélkül. A jövő hét elejei időpontot pontosabban nem határozták meg, a hétfő pedig elvileg munkaszüneti nap. Kérdeztük a Főopolgármesteri Hivatalt is az időpontról, de onnan csak azt a választ kaptuk, hogy a főpolgármester felvette a kapcsolatot a tárgyalás miatt Gulyás Gergellyel, viszont az időpontot nem kommentálták. Annyi biztos, hogy a főváros nyomásgyakorló akciója, vagyis a közösségi közlekedés pénteki, 10 perces leállása utánra időzített egyeztetés nem lesz egyszerű menet.
Azért sem, mert már az sem világos, miről tudnak egyeztetni pontosan a felek, hiszen a főváros és a kormány kiindulópontja, vagyis az az alapállás, amivel képviselőik az egyeztetésekre készülnek, messzebb nem is lehetne egymástól. A főváros – miként azt Karácsony Gergely a HVG-nek adott interjújában is elmondta – azt akarja elérni, hogy ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetnie. Az 57 milliárd amúgy úgy jön ki, hogy tavalyról áthúzódott egy 6 milliárdos fizetnivaló, továbbá van 51 milliárd, aminek jogosságát és jogszerűségét is vitatja a főváros, mondván így nettó befizetőjévé válik a költségvetésnek.
A kormányzat alapállása viszont az, és ez el is hangzott a szerdai kormányinfón –, hogy az adókat mindenkinek, így a szolidaritási hozzájárulást is minden önkormányzatnak be kell fizetnie, ez alól a Fővárosi Önkormányzat sem lehet kivétel. Nincs egyetértés a felek között abban sem, hogy a főváros nettó befizetője-e a központi költségvetésnek. Ebben nehéz is igazságot tenni, mert attól függ, honnan nézzük. Karácsonyék a fővároshoz befolyó állami támogatások, normatívák és a főváros által befizetendő szolidaritási adó egyenlegét nézik, és így jön ki az 57 milliárdos deficit, amit nem akarnak befizetni. Íme:
A főváros azzal támasztja alá álláspontját, miszerint nem fizetheti be – igaz, nem is tudná – ezt az 57 milliárdos adóösszeget, hogy annak követelése nem jogszerű az állam részéről, mert éppen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állapította meg, hogy az önkormányzat 2021 óta nettó befizető a költségvetésbe. „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – tény, valóban ezt írja az ÁSZ-jelentés.
Ezzel szemben a kormányzat álláspontja az, hogy nem nettó befizető a főváros. A kormányinfón Latorcai Csaba jegyezte meg, hogy „pénzügyileg nem fenyeget az a veszély, hogy a fővárosi önkormányzat nettó befizetővé váljék”. Ő és Gulyás is számokkal támasztja alá az állítását, csakhogy a főváros által fent bemutatott számoktól eltérőekkel. A kormányzat a fővároshoz befolyó helyi iparűzési adóbevétel (hipa) és a szolidaritási adó egyenlegével számol. A 2019-es 164 milliárdról csaknem duplájára, 322 milliárdra nő idén Budapestet hipabevétele, és a kormányzat szerint ez a jelentős többlet bőven fedezi a közben arányaiban jobban, 9-szeresére növekvő szolidaritási adót, vagyis így is pluszban van a város. Ám
a kormányzat nem számol azzal, hogy a főváros saját bevételei csökkentek, nemhogy az inflációt követték volna, a kiadásai, költségei (bérek, közbeszerzések) pedig az amúgy is Európa-rekordokat döntő infláció fölött emelkedtek az utóbbi években.
És ez még csak az első két, ám fontos, alapvető különbség a főváros és a kormányzat tárgyalóasztalhoz ülő képviselőinek álláspontja között. Az egyeztetések hangulatán bizonyára az sem segít, hogy a legutóbbi kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő megjegyezte, hogy „van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül”, hogy sok az adó meg az állami elvonás, pedig jobban tenné, ha a saját háza táján söprögetne, megnézné, hogyan lehet felesleges kiadásokat csökkenteni. Mindenhol meg kell szorítani a nadrágszíjat, ehhez az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk – tette hozzá.
Akárhogy is, a felek leülnek tárgyalni, de nem világos, mire tudnak egyáltalán jutni. Sőt, ami a mostani helyzethez vezető okokat illeti, abban sincs egyetértés, mivel a főváros az állami elvonást, a drasztikusan emelkedő adókat, „sarcokat” és a kormány Budapest-ellenes politikáját okolja, míg Gulyás Gergely szerint a kialakult helyzethez Karácsonyék hibái vezettek. Mint mondta, „a Karácsony–Tisza-koalíció” vitte csődbe a fővárost, „a felelősség ezért a baloldali városvezetést terheli”. De – tette hozzá – a kormány kész segíteni, ha szükséges. Ám ehhez – hangoztatta Latorcai és Gulyás is – előbb tisztán kell látni a helyzetet.
Először törvényes költségvetést kellene készíteni, majd át kell világítani a fővárost – sorolta a feladatokat a kormányinfón Latorcai. Erre reagált úgy később a főpolgármester, hogy „tőlem megnézhetnek mindent számlát, ellenőrizhetik ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését”. Karácsony Gergely megjegyezte: „Gulyás Gergely miniszter olyasmit mondott, hogy betekintési lehetőséget kérnek a főváros pénzügyeibe, hát tessék, jöjjenek, ha már az állam legfőbb ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek a teljes körű betekintése és ellenőrzése valamiért nem elég nekik”. Hozzátette:
állunk bármilyen újabb átvilágítás elé, csak nehogy késő legyen, amikor már nincs visszaút.”
Az előzményekhez tartozik, hogy múlt héten a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forint szolidaritási adót emelt le inkasszóval a Fővárosi Önkormányzat folyószámlájáról. Az adó elvonását jogtalannak tartó önkormányzat előzőleg bírósághoz fordult, hogy elkerülje az inkasszót, de mégis leemelték a pénzt a számláról – Karácsonyék szerint jogsértően, emiatt feljelentést is fognak tenni. Ezután jelentette be Karácsony, hogy nyomásgyakorlásként pénteken 10 percre leáll a fővárosi közösségi közlekedés, és azóta már azt is mondta: „ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz”.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
A szombati Pride felvonulásról tart nemzetközi sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármester és Hadja Lahbib, esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. Kövesse az eseményt a hvg.hu-n.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Kozma Ákost már két jogerős ítéletben kötelezték, hogy tárja fel, jogszerűen utasította-e el egy hatóság egy 5 éves gyermek ellátását. Mindhiába.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.