Nagy Márton nem teszi le a fegyvert a fővárossal szemben, fellebbeznek a bírósági döntés ellen
A nemzetgazdasági minisztérium szerint a szolidaritási adót be kell fizetnie a fővárosnak, és amúgy is téves volt a bíróság döntése a fővárosnak kedvező azonnali jogvédelemről.
HVG
Fellebbez a Fővárosi Önkormányzat számára kedvező, a szolidaritási adó inkasszóval történő leemelését megakadályozó elsőfokú bírósági döntés ellen a kormányzat – közölte a Facebookon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, megerősítve, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is jelzett korábban már egy kormányinfón.
„Fellebbezünk. Az adókat és a szolidaritási hozzájárulást is mindenkinek be kell fizetnie! Budapestet – az ország leggazdagabb önkormányzatát – nem a kistelepüléseket támogató szolidaritási hozzájárulás, hanem a felelőtlen gazdálkodás, a Karácsony–Tisza-koalíció vitte csődbe” – írta Nagy Márton, hozzátéve: „Kiállunk amellett, hogy a kötelezettségeket mindenkinek be kell fizetnie!”.
Fellebbezünk❗ Az adókat és a szolidaritási hozzájárulást is mindenkinek be kell fizetnie! Budapestet – az ország leggazdagabb önkormányzatát – nem a kistelepüléseket támogató szolidaritási…
Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék helyt adott a Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelemének. Ez azzal járt, hogy az Államkincstárnak kamatostul vissza kellett fizetnie a fővárostól májusban inkasszált 10 milliárd forintot, de további beszedést sem lehet indítani a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is, így a Magyar Államkincstárnak nemcsak a május végén leemelt pénzt kell visszafizetnie, de a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva sem indíthat beszedést a Fővárossal szemben augusztusig.
Az, hogy az Államkincstár kamatostul visszautalta a pénzt, csak látszólagos ellentmondásban van azzal, hogy a bírósági döntést Nagy Mártonék megfellebbezik, mert az elsőfokú döntést is végre kellett hajtani, ha jogerősen majd más döntés születik, akkor meg a fővárosnak kell mégis befizetnie a visszakapott pénzt.
A főváros–kormány-vita alapja az, hogy a Kúria kimondta: a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot.
A városvezetés azzal indokolta ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen.
Közben a főváros és a kormány között tárgyalások folynak, amelyeket Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint nyár végére lezárhatnak, de az álláspontok messze vannak. Kiss elismerte, az azonnali jogvédelmek nem oldják meg a problémát, csak gondoskodnak róla, hogy ne álljanak le a közszolgáltatások. Közben módosítani kell a fővárosi költségvetést, ami nem megy könnyen:
A fővárosi közszolgáltatások működése és a 27 ezer munkavállaló bérének kifizetése az első – figyelmeztetett a sztrájkbizottság. A tét a főváros módosított költségvetésének elfogadása, amely a szakbizottságokban sorra bukik el.
A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak.