A nemzetgazdasági minisztérium szerint a szolidaritási adót be kell fizetnie a fővárosnak, és amúgy is téves volt a bíróság döntése a fővárosnak kedvező azonnali jogvédelemről.
Fellebbez a Fővárosi Önkormányzat számára kedvező, a szolidaritási adó inkasszóval történő leemelését megakadályozó elsőfokú bírósági döntés ellen a kormányzat – közölte a Facebookon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, megerősítve, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is jelzett korábban már egy kormányinfón.
„Fellebbezünk. Az adókat és a szolidaritási hozzájárulást is mindenkinek be kell fizetnie! Budapestet – az ország leggazdagabb önkormányzatát – nem a kistelepüléseket támogató szolidaritási hozzájárulás, hanem a felelőtlen gazdálkodás, a Karácsony–Tisza-koalíció vitte csődbe” – írta Nagy Márton, hozzátéve: „Kiállunk amellett, hogy a kötelezettségeket mindenkinek be kell fizetnie!”.
Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék helyt adott a Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelemének. Ez azzal járt, hogy az Államkincstárnak kamatostul vissza kellett fizetnie a fővárostól májusban inkasszált 10 milliárd forintot, de további beszedést sem lehet indítani a szolidaritási hozzájárulásra hivatkozva.
Az, hogy az Államkincstár kamatostul visszautalta a pénzt, csak látszólagos ellentmondásban van azzal, hogy a bírósági döntést Nagy Mártonék megfellebbezik, mert az elsőfokú döntést is végre kellett hajtani, ha jogerősen majd más döntés születik, akkor meg a fővárosnak kell mégis befizetnie a visszakapott pénzt.
A főváros–kormány-vita alapja az, hogy a Kúria kimondta: a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot.
A városvezetés azzal indokolta ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen.
Közben a főváros és a kormány között tárgyalások folynak, amelyeket Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint nyár végére lezárhatnak, de az álláspontok messze vannak. Kiss elismerte, az azonnali jogvédelmek nem oldják meg a problémát, csak gondoskodnak róla, hogy ne álljanak le a közszolgáltatások. Közben módosítani kell a fővárosi költségvetést, ami nem megy könnyen:
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
