Ötvenmilliárdért vásárolta be magát a Mol a BME-be, amelyből innovatív magánegyetemet csinálna

Miután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) fenntartó céget a Mol szerezte meg, most új, magánfenntartású működési modellre tér át az egyetem.

  • HVG HVG
Ötvenmilliárdért vásárolta be magát a Mol a BME-be, amelyből innovatív magánegyetemet csinálna

A jövőben a Mol-csoport stratégiai befektetőként vesz részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartásában, és az intézmény új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át – jelentette be a BME és a Mol, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a BME szenátusának és az egyetem vezetőinek jelenlétében. 

Közlésük szerint a megújulás célja, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát biztosítson a képzés és a kutatás-fejlesztés számára. Az erről szóló szerződés szerint a Mol 50 milliárd forintért vásárolja meg a BME fenntartói jogával rendelkező BME Fenntartó Zrt. részvényeit.

Erről a konstrukcióról itt írtunk bővebben

Teljesen a Molé lesz a Műegyetemet fenntartó cég

Versenyeztetés nélkül adják el neki, fenntartva az állam különleges jogait, de más tulajdonost nem engednek be.

Az egyetemfenntartó cégben az állam egy elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló másik típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmény részvételét a BME jövőjét érintő fontos kérdésekben. A BME nyolc karán több mint 20 ezer hallgató tanul, köztük sok a külföldi diák, és az intézmény évente több mint 12 ezer új jelentkezőt vonz. 

„A Műegyetem nem csupán a múlt, hanem a jövő is: a magyar mérnöki tudás fellegvára, most pedig egy új korszak küszöbén áll, ahol az egyetem és az ipar stratégiai szövetséget köt. A Mol 50 milliárd forintos befektetésének az üzenete egyértelmű: az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája” – értékelte az új helyzetet Hankó Balázs miniszter.

BME

„A BME-vel való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy korszerű tudással rendelkező mérnököket képezzünk, és valós ipari kutatásokat valósítsunk meg” – ezt már Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója állapította meg. Charaf Hassan, a BME rektora arról beszélt, hogy „a BME kivételes lehetőségeire szabott konstrukció született (…) most rajtunk múlik, milyen egyetemet építünk.”  

Ahogy arról korábban a HVG is írt, a BME szenátusa tavaly év végén jelentős többséggel támogatta az átalakulást. Azóta pedig, márciustól az egyetem oktatói közalkalmazottakból munkavállalókká váltak, ami utat nyit a régóta várt béremelésnek is. A HVG Charaf Hassan rektorral az átalakulásról tavaly év végén készített interjúja pedig itt olvasható

Charaf Hassan, BME-rektor: Az alapítványi modell számunkra így nem pálya

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem július 1-jén hivatalba lépett új rektora, Charaf Hassan célul tűzte ki, hogy a BME nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme között lesz. Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek, ezért teljesen átszabná az egyetem működési kereteit.

A fiatalok hozhatják el a lángosforradalmat a Balatonnál

A fiatalok hozhatják el a lángosforradalmat a Balatonnál

Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.