Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány határozata pénteken késő este jelent meg: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartójaként létrehozott állami zártkörűen működő részvénytársaságot „a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részére, független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, versenyeztetés mellőzésével” értékesítik, úgy, hogy „az állam részére speciális jogokat biztosító részvényt szükséges fenntartani”. Ez a részvény, mint a korábbi nyilatkozatokban elhangzott, az egyetem autonómiáját hivatott garantálni a mindenkori fenntartóval szemben.
Hankó Balázsnak, a kultúráért és innovációért felelős, a felsőoktatást is irányító miniszternek június 30-áról kell erről megkötnie a szerződést.
A BME hivatalos közleménye szerint ugyan most magán fenntartású egyetemmé válhatnak, az akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradtak és maradnak az új konstrukcióban is, és megjegyezték, az új fenntartói keretrendszert úgy dolgozták, hogy továbbra is részt vehessenek az uniós Horizon és Erasmus pályázati rendszerek programjaiba. Emellett megemlítették, az új működési modellben a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon továbbra is állami tulajdon marad, mivel megkötötték a korábban is általa kezelt vagyonra vonatkozó, 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
„A BME vezetése üdvözli a döntést, mert így megvalósulhat az az átfogó egyetemfejlesztési program, amelynek első lépése a fenntartóváltás volt és így új alapokra helyezhető az intézmény működése. A BME versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben folytathatja nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenységét. Hazánk vezető iparvállalata több évtizede partnerünk és mostantól intézményünk fenntartójának tulajdonosaként is elősegíti az egyetem megújulását” – jelentette ki a kormányhatározattal kapcsolatban Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME rektora.
A BME Szenátusa december 9-i rendkívüli ülésén szavazta meg a rektor és a kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről, és március 1-től kikerült az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, vagyis azóta nem központi költségvetési szervként működik. Charaf Hassan hangsúlyozta, hogy nem alapítványi fenntartásra állnak át, ahogy a többi modellváltó egyetem, mert azzal az Európai Unió kifogásai miatt kizárnák magukat a létfontosságú nemzetközi együttműködésből, hanem a BME Fenntartó Zrt. lesz az egyetem fenntartója.
A rektor már februárban utalt rá, hogy a Mol a legvalószínűbb vevő, de hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy az államnak ne maradjon tulajdona, de a részvényesek között tűnjenek fel a Mol mellett mások is, hiszen beszéltek tucatnyi nagy céggel, sőt kkv-k is jelezték a részvényvásárlási szándékaikat. A kormányhatározat azt mutatja: ez lekerült napirendről, a Mol lesz az egyedüli tulajdonos.
Ezzel az olaj- és gázipari óriáscég befolyása tovább nő a felsőoktatásra, hiszen a gazdasági képzést is folytató Műegyetemmel szembeni Duna-parton elhelyezkedő nagy riválist, az egykori „Közgázból” alakult Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványt – igaz, magánszemélyként – szintén Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti, aki a jövőben cége vezetőjeként a BME tulajdonosa is lesz.
