A magyarok EU-hoz fűződő viszonya stabil, továbbra is négyötödös többséggel támogatják az ország uniós tagságát. Kétharmaduk még Orbán Viktor ellenében is a Huxit ellen voksolna egy népszavazáson – derül ki a Medián HVG megbízásából készült kutatásából.
Koczka István arra volt kíváncsi, ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak, de nem kapott válaszokat.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy olyan „mindenki számára elfogadható” bérmegállapodásról beszélt, melyről a napokban egyeztet az igazságügyi miniszter az OBT-vel, OBH-val és a Kúriával. Ennek részletei nem ismertek, de a Magyar Bírói Egyesület már korábban elfogadhatatlannak nevezte, ha nem tájékoztatják egy esetleges átfogó igazságügyi reformszándékról.
Semjén Zsolt valahogyan elfelejtkezett több mint 350 évről, amikor a magyar uralkodó erős külpolitikával volt jelen a világpolitikában. Igaz, a Habsburgok nem trollkodtak.
Az önkormányzatokat arra kötelezte egy 2022-es jogszabály, hogy mondjanak le az egyház által használt épületeikről.
Egy kutatás szerint az azonos nemű párok jogairól szóló vita a legmegosztóbb, de a választók ezt tartják a legkevésbé fontos kérdésnek.
A műsorvezető Gönczi Gábor magyarázatot is fűzött a történtekhez, ez sem tetszett az NMHH-nak.
Némi orbánozással letudta a reagálást Magyar Péter arra a két felvételre, melyekben a szivárogtató szerint a pártja EP-képviselőit szidja.
Magyarország számára nagy siker az amerikai elnökválasztás eredménye, jövőre pedig soha nem látott mértékben fogják segíteni a kis- és középvállalkozásokat – rendkívül optimista tervekkel kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely, aki szerint minden fontos célra jut pénz a 2025-ös költségvetésben, így a lakhatási és a családtámogatások bővítésére, a pedagógusok és a vízügyi ágazatban dolgozók béremelésére, a cél pedig néhány éven belül továbbra is az egymillió forintos átlagbér és a 400 ezres minimálbér. A bejelentések után következtek a Magyar Péterről szóló kérdések, a HVG kérdésére pedig kiderült az is, hogy a kormány nem fog fizetni a hackereknek a Védelmi Beszerzési Ügynökség ellopott adataiért.
Egyelőre nem tudni, ki volt az elkövető, de elképzelhető, hogy a Liberális Párt egyik tagja. Az is kérdéses, hogy magányos elkövetőről van-e szó.
Az IDEA szerint négy párt jutott volna be a parlamentbe, ha most tartották volna a választást.
Ezen hangfelvételek hitelességét nem tudjuk megerősíteni, de ugyanarról az email címről érkeztek szerkesztőségünkhöz, mint az előző Vogel-felvételek. Magyar a friss felvételek egyikén azért szid valakit, mert az illető engedélye nélkül nyilatkozott. A másikon már hallható, kiről beszél: Weisz Viktor EP-jelöltjéről mondja, hogy teljesen alkalmatlan politikusnak, majd összes képviselőjét politikai antitalentumnak, technokrata izének nevezi. Magyar Péter reakciójában “Tónika Show-t” emleget
A tárca azt állítja, hogy a támadásban érintett szervezet nem kezel katonai struktúrára vonatkozó adatokat, de azt nem árulták el, hogy milyen információk kerülhettek ki.
Ideig-óráig tartó parkolópálya után visszafogadottak mindig akadtak Orbán környezetében, ám Szájer József, Novák Katalin vagy Varga Judit visszaemelése még ilyen előzmények után is meglepő húzás.
Az egyik hackercsoport oldala szerint 5 millió dollárt követelnek a magyar kormánytól. Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban érzékeny adatokat sikerült megszerezniük illetékteleneknek.
Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
A globálisan felmelegedett légkör kevesebb felhőzetet hozott létre az északi féltekén, ez pedig tovább növelte a besugárzás mértékét, aminek a hatására jelentős hőhullámok alakultak ki Európában.
Korábban a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte ezt, amiért a nyáron a Tisza Párt elnöke elvette az őt videózó férfi mobilját, és a Dunába ejtette.
Hankó Balázs miniszter szerint Brüsszel nem mond igazat, amikor azt állítja, nem tudtak arról a törvénymódosításról, amelytől azt reméli a kormány, ismét bekerülhetnek az Erasmus és Horizont programokba az alapítványi formában működő egyetemek.
A 81 ezer jogosult közül csak 10 ezren jelentkeztek eddig az ingyenes KRESZ- és elsősegély-tanfolyamra. A gyakorlati órákért csak azoknak nem kell fizetni, akik bekerülnek a kísérleti rendszerbe, pedig éppen ez a rész a drága.
