A mexikói szenátus szerdán elfogadta az oktatási reformot, amely ellen több ezer pedagógusok tüntetett napok óta tüntettek a fővárosban. A törvény elsősorban a pedagógusi alkalmazási rendszer megreformálását célozza, és gyengíti a szakszervezetek ezzel kapcsolatos eddigi szinte teljhatalmát.
A mexikói szenátus nagy fölénnyel, 102-22 arányban szavazta meg a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy csak a minőségi oktatásra alkalmas pedagógusok léphessenek tanári pályára, illetve léphessenek feljebb karrierjükben.
Szigorú vizsgarendszert vezetnek be, amelynek a már pályán lévő tanároknak is meg kellene felelniük.
Az oktatási államtitkár úgy vélte, hogy a reformnak köszönhetően véget érhet a tanári állások "öröklése", illetve az azzal való "kereskedés".
A kormány a vizsgáztatás szigorításával az általános vélekedés szerint az oktatás fölött kártékonyan bábáskodó tanári szakszervezetek tevékenységét igyekszik korlátozni. A szakszervezeteket gyakran érte az a vád, hogy nekik köszönhetően azok is álláshoz juthatnak, akik a tanórákon nem teljesítik a minőségi elvárásokat.
Az OECD országai közül arányaiban a Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságának számító Mexikó költ a legtöbbet (a költségvetés körülbelül 20 százalékát) oktatásra, annak színvonala azonban itt a legalacsonyabb.
Mexikóvárosban az utóbbi napokban több ezer pedagógusok tüntettek a tervezett változtatások ellen, a törvény elfogadása esetén pedig további megmozdulásokat helyeztek kilátásba.
