Kisebb hantázások gyakran találhatók a jelentkezési anyagokban, de a leggyakrabban a fotóknál – mondja a lapban Martin Worsch, a Mercuri Urval Management Consulting cég tanácsadója. Az elküldött kép néha nem is azt a személyt ábrázolja, aki aztán ott ül az ember előtt az interjún. Általánosságban elmondható, hogy annál nagyobbak a sumákolások, minél közelebb van maga az állás az értékesítési és marketing pozíciókhoz, ahol a jelentkezők megszokták, hogy valamit el kell adni.
„Vannak olyan jelentkezők, akik négyféle tanulmányt hagytak abba, míg végre befejeztek egyet” – meséli az Iventa személyzeti tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, Michael Mayer. A bemutatkozó interjún elhallgatják a jelentkezők ezeket a kerülőutakat, azért, hogy céltudatosnak tűnjenek. Mások hónapokat hagynak el az önéletrajzukból azért, hogy a munkakeresés időszakát eltussolják.
Az ilyen apró, ártalmatlan trükkök mellett – Mayer ezeket „diplomatikus svindlinek” nevezi – találkozni lehet igazán gonosz és komoly csalásokkal is, mint a soha el nem végzett képzések eredményes lezárását igazoló hamisított bizonyítványok. Egyre több jelentkezés érkezik e-mailen, ezért aztán könnyebb a dokumentumokat „korrigálni”. Mayer 5-10 százalékra becsüli a pályázati anyagoknál és a bemutatkozó interjúknál a hantázási arányt Ausztriában.
A tulajdonságok között megadott hamis adatokat (például azt, ha egy hiperideges személy magát az önéletrajzban különösen nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak adja meg) Mayer nem számítja ebbe a csoportba. Ezek általában nem csalások, inkább a rossz önismeret vagy önértékelés körébe tartoznak.
Egy amerikai foglalkoztatási tanácsadó szolgálat, az ADP Employer Services 3 millió, pályázati anyagot dolgozott fel, s közülük minden tizedik tartalmazott valamilyen "helytelenséget", kezdve az elhallgatott korábbi büntetésektől a korábbi munkahelyeken betöltött pozíciók hamis megnevezésig. Aki diplomatikusan hantázik, nem mindig számításból vagy gonoszságból teszi: a bemutatkozó interjú előtt sokan olvasnak karrier tanácsadásról szóló irodalmat, így aztán nem azt válaszolják a kérdésre, ami az igazságnak megfelel, hanem azt, amit ezekben az olvasmányokban ajánlanak. „Itt aztán már arról van szó, hogy a bemutatkozó beszélgetés kínjain az ember mihamarabb túl legyen, viszont ez elég rövidtávú sikerélmény” – mondja Elisabeth Schüller-Ramssl, az Erste Bank toborzási osztályának munkatársa. Így a felvételi beszélgetés néha a két partner közötti komédia, puszta játék.
Annak a felismerése, hogy mennyire meggyőző az állás betöltéséhez szükséges komolyság és érdeklődés, a toborzást-kiválasztást végzők tapasztalatán múlik. Ebben bízik Gerhard Hirczi, a Siemens Ausztria személyzeti igazgatója is: Az alapvető hamisságokra, például a nem létező végzettségre, illetve gyakorlatra egy jó tanácsadó rájön. „Igazi nagyobb csalásokkal – bár évi 16 ezer jelentkezőt szűr meg – a vállalatnak nemigen akadt dolga. A Siemens, ha kiderül, hogy valaki hamis adatokkal szerezte meg magának a pozíciót, nem haboz jogi lépéseket tenni. De erre még soha sem kényszerült rá. Persze előfordulhat, hogy egyes pályázóknak sikerült túljárni a személyzetisek és fejvadászok eszén. A már egyszer alkalmazásba vett emberek után azonban – ha erre nincs különleges ok –, már nem kutakodnak, hanem alapvetően a bizalomra építenek. Hiszen „hosszú távon a csalás biztosan nem vezethet sikerhez, legfeljebb csalódáshoz.”
Csak a habos oldal…
Nem ajánlatos az adatokat manipulálni és valótlanságokkal előállni a jelentkezéseknél – tanácsolja Gabriela Novotny a „bewerbung.at Career Services” cégtől. „Tisztességes, diplomatikus, taktikus és ügyes önmarketingre viszont nagy szükség van az előnyös benyomás kialakítása miatt.
Néhány tipp:
1. Ha egy vállalton belül többször munkakört váltott, állítsa ezt be úgy, mint továbbjutási lehetőséget. Ha egy lezárt projektből vált egy hasonló feladatkörre, emelje ki új ismereteit.
2. Gyakori munkahelyváltásoknál a nagyon rövid munkaviszonyt vagy a próbaidő alatti távozást inkább hagyja ki a pályázati anyagából.
3. Mindazt, ami esetleg csökkenti az állás elnyerésének esélyét, ki kell hagyni. Beszélgetéskor ezeket a dolgokat kezdeményezően és saját belátása szerint említse meg: mondja el, hogy a hiányzó szakértelmet meg fogja szerezni; a többszörös munkahelyváltást indokolja meg; közölje, hogy a gyerekfelügyeletet már megoldotta; és tegye világossá, hogy a két munkahely közötti átmenet idején szakmai továbbfejlődésének irányát sikerült tisztáznia.
4. A munkakeresés időszakát lehetőség szerint továbbképzési programokkal és nyelvtanfolyamokkal töltse el.
5. Tartsa meg magának (és eszébe ne jusson kiteregetni) az előző munkahelyeken önt ért negatív, személyes élményeit. Ha molesztálták a munkahelyén, akkor inkább arról beszéljen, hogy vállalat felépítése nem adott önnek megfelelő továbblépési lehetőséget.
HK