Az Európai Unióban hosszú évtizedek után a közelmúltban újra bevezették a munkahelyi egészségbiztosítást, és a munkáltatóknak az adott munkahelyi kockázatok alapján differenciáltan kell befizetniük a társadalombiztosítási járulékot. Békés András kifejtette, hogy ennek bevezetése Magyarországon nagyon lassan halad, pedig ezzel a munkáltatókat közvetlenül gazdaságilag is érdekeltté lehetne tenni a munkavédelmi beruházásokban és a szabályok betartatásában. Magyarországon a gondot az okozza, hogy a társadalombiztosítás rendszerében bármilyen változtatás hosszú folyamat eredménye. Márpedig az elképzelések szerint a munkahelyi egészségbiztosítás befizetéseit elkülönítenék egy külön kasszába és erre egy külön biztosítási ág is alakulna.



Az OMMF elnöke közölte, hogy a magyar munkaeszközök átlagos életkora 15 év, 30 százaléka veszélyes, karbantartása hiányos. Hiányosak a munkavédelmi ismeretek is. A magyarországi infláció csökkenésével egyenes arányban emelkedtek a termelő beruházások, és ezzel együtt járt a munkahelyi balesetek arányának növekedése is. Békés emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés megfogalmazott négy munkavédelmi alapelvet. Ezek közül kiemelte a fenntartható fejlődés elvét, ami azt jelenti, hogy a gazdaság csak olyan mértékben fejlődhet, amely nem károsítja túlzottan az élőmunkaerőt. Meggyőződése szerint a munkavédelmi állami információs rendszer széles körű kialakítása és a munkavédelmi ismeretek munkáltatóknak való átadása jelentős javulást hozhatna a munkahelyi baleseti helyzetben.



Az elnök utalt rá, hogy a múlt évben létrehozott munkavédelmi információs szolgálat három ingyenesen hívható telefonvonalára tavaly háromezer hívást kaptak. Véleménye szerint a munkavédelmi kutatás-fejlesztést államilag nagyobb mértékben kellene támogatni, és szükség lenne a munkavédelmi feladatok tárcánkénti költségvetési elkülönítésére is.



Békés András szerint a munkabiztonsági és munkaegészségügyi ellenőrzések kapacitását növelni kellene, ám a közelmúltban végrehajtott pénzügyi megszorító intézkedések eredményeként a terület költségvetési támogatása csökkent. A támogatást a jelenlegi 2-2,5-szeresére kellene emelni ahhoz, hogy a 200 munkaügyi felügyelő az európai átlagnak megfelelő rendszerességgel tudja ellenőrizni a 800 ezer munkáltatót. Az OMMF elnöke téves döntésnek tartja a kötelező munkavédelmi szabványok eltörlését, amelyek a rendszerváltás előtt jogszabályként működtek, ám az utóbbi 15 évben ajánlásokká szelídültek. Szerinte, ha a munkáltató nem a szabvány szerinti munkavédelmi megoldást választja, akkor bizonyítania kell, hogy az általa választott módszer egyenértékű a szabvány által javasolttal. (MTI)