Csizmár Gábor kifejtette, hogy a magyarországi munkanélküliségi ráta ugyan 2 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, de a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági aránya 8 százalékkal elmarad a tagországokétól. Megítélése szerint a munkaerő piacon kedvező irányú mozgás indult el, 2 év alatt a 150 ezer megszűnt helyébe 230 ezer új, többnyire jó minőségű munkahely jött létre.



Az egyik jellemző probléma a pályakezdő munkanélküliek 13,2 százalékos, ezen belül a diplomások növekvő aránya. Ennek fő oka, hogy más szakmastruktúrát kíván a piac, mint amilyet a képző intézmények nyújtanak, ráadásul nincs belső mobilitás ezen a munkapiacon.



A foglalkoztatási szint növelésének és a strukturális munkanélküliség mérséklésének fő eszközeiként többek között az emberi erőforrás fejlesztését szolgáló pénzeszközök hatékonyabb felhasználását, az úgynevezett atipikus foglalkoztatási módok elterjesztését, a piacképes kis- és középvállalkozói munkahelyteremtést, s a felnőttképzés erőteljes bővítését jelölte meg az államtitkár. Szerinte a 26-64 éves korosztálynak csak 6 százaléka, 350 ezer ember vesz rész át- és továbbképzésen; ezt a számot legalább 800 ezerre kívánja növelni a kormány 2006-ra, megteremtve az élethosszig tartó tanulásra ösztönző pénzügyi, adózási feltételeket.



Szeretnék elérni, hogy „mindenkinek legyen egy virtuális számlája, amelyről – kellő állami támogatással – a továbbtanulást lehet finanszírozni”. A humán erőforrás fejlesztésre 2006-ig 191 milliárd forint uniós támogatás van, ezen belül az idén érvényes másfél tucatnyi pályázat céljára 64 milliárd forint áll rendelkezésre.



A politikai államtitkár szerint nem kell tartani erőteljes munkapiaci migrációtól a csatlakozás után sem itthon, sem a tagországokban. Most 49 ezer 400 külföldi állampolgárnak van Magyarországon munkavállalási engedélye, s a számuk 60-90 ezer körül alakul majd, míg tőlünk várhatóan 90-130 ezren vállalnak munkát az Európai Unió más országaiban a következő években. (MTI)