Legálisan mintegy 45 ezer magyar dolgozhat az Európai Unió régi tagállamaiban (lásd térképünket). Még e szám körül is nagy a bizonytalanság, hiszen Magyarország nem tartja számon, ki távozik, s a fogadó országok statisztikája sem mindenütt megbízható. Ráadásul nem is vethető össze, hiszen más-más kategóriákkal, más adatfelvételi módszerekkel dolgoznak. Az illegálisan Nyugat-Európában dolgozó honfitársaink számát illetően pedig végképp csak találgatni lehet. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa hosszas unszolásunkra mindenesetre úgy becsülte: a legtöbb magyar munkavállalót fogadó országokban "legalább háromszor annyian dolgoznak, mint ahányan a hivatalos statisztikákba bekerülnek". Így van ez szerinte még Nagy-Britannia esetében is, ahol pedig szabad a vásár, nem kell munkavállalási engedélyért kilincselni, csak regisztrálni.
A lyukacsos statisztikákból és a HVG által megkeresett magyar külmunkások sztorijaiból egyaránt az derül ki: az EU-csatlakozás semmilyen szempontból nem tekinthető a nyugati munkavállalás kezdőrúgásának. Valamiféle cezúrának mindazonáltal igen: könnyebb lett az adminisztráció, a határátkelés, világosabban megjelentek az igények, és színre léptek az ezekre építő közvetítőcégek. A Nagy-Britanniában a belépés utáni hónapokban magukat munkavállalóként regisztráló magyarok közel fele már korábban is a szigetországban tartózkodott, vagyis alighanem az ottani illegalitás sötétségéből mászott elő a statisztikák látható világába. Látszik ugyan némi növekedés a csatlakozás után az Ausztriában munkát vállaló magyarok számát ábrázoló grafikonon, de nagyságrendi változást nem okozott a belépés az egyébként - az idénymunkások nagy száma miatt - éves periódusokban hullámtarajokat vető vonal menetében.
Indulás a webről www.kulfoldimunka.lap.huJóval több mint száz kigyűjtött linket tartalmazó oldal, többek közt a munkalehetőségek fajtája szerinti, illetve országonkénti bontásban. Linkek a közvetítőkhöz, jó néhány hirdetéssel. http://europa.eu.int/eures/home.jsp?lang=huAz EU 25 tagállamán kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is magában foglaló Európai Gazdasági Térségen belül a munkavállalók szabad áramlását segítő Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES honlapjának magyar nyelvű változata. Jogszabályok, álláslehetőségek, életkörülmények országonként. http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3419A magyar Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium honlapjának uniós munkavállalással foglalkozó oldala. A szabályokat írja le nagy vonásokban. |
A közép- és kelet-európai államok EU-csatlakozása előtti nyugati félelmek, miszerint rendezett országaikat elárasztják majd a szegények tömegei, kiszorítva az állásokból a helyi munkavállalók sokaságát és tovább terhelve az amúgy is túlterhelt kasszákat, messze nem igazolódtak. A munkaerőpiacát teljesen megnyitó Írország, Nagy-Britannia és Svédország tapasztalatai összességében jók. A félelmek (lásd A vízszerelő fantomja című írásunkat a 68. oldalon) mégis erősen tartják magukat, s nagy kérdés, hogy a többiek közül hányan nyitnak majd előbb, mint amikor a csatlakozási szerződés szerint mindenképpen muszáj lesz.
A magyarok kevésbé mobilisak, mint a legtöbb közép- és kelet-európai nép fiai (lásd A Nyugatra nyomulás bajnokai című írásunkat a 70. oldalon), s egyelőre nem világos, hogy az ifjak nyugati kalandozási tervei mennyire vehetők komolyan (lásd Fiatal szándékok című írásunkat a 66. oldalon). Mindenesetre tény: nem az elesett, munkanélküli falusiak "tántorognak ki" Nyugatra a jobb megélhetés reményében, hanem inkább a képzett, amúgy sem rossz körülmények közt élő városiak távoznak. Hogy ők mennyire fognak hiányozni a gazdaságból, az még kérdés. Magyarország alighanem olyan helyzetben van Európában, mint amilyenben egy nagy falu vagy egy kisváros az országon belül: az ambiciózus, energikus, kockázatvállaló, magasan képzett elit egy része ígéretesebb helyekre vándorol, miközben a környék szegényebb falvaiból beáramlanak az emberek. Az idehaza megüresedő állásokat gyakran erdélyi, szlovákiai és ukrajnai magyarok töltik be. Hogy idővel ők is továbbállnak-e, hogy az eredetileg távozók visszatérnek-e, s hogy Magyarországon mindez a gazdasági és a szellemi élet pezsdülését hozza magával, vagy éppen ellenkezőleg - erre ma még a közgazdászok, szociológusok sem adhatnak biztosabb választ, mint a kártyavetők vagy a tenyérjósok.