Tetszett a cikk?

Másfél évvel az EU-csatlakozás után nagyjából annyi magyar dolgozik Nyugat-Európában, mint egy hazai nagyváros lakossága. Hogy mi a jó és mi a rossz a kiáramlásban, azt még kevéssé látni, azt viszont igen, hogy folytatódik.

Legálisan mintegy 45 ezer magyar dolgozhat az Európai Unió régi tagállamaiban (lásd térképünket). Még e szám körül is nagy a bizonytalanság, hiszen Magyarország nem tartja számon, ki távozik, s a fogadó országok statisztikája sem mindenütt megbízható. Ráadásul nem is vethető össze, hiszen más-más kategóriákkal, más adatfelvételi módszerekkel dolgoznak. Az illegálisan Nyugat-Európában dolgozó honfitársaink számát illetően pedig végképp csak találgatni lehet. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa hosszas unszolásunkra mindenesetre úgy becsülte: a legtöbb magyar munkavállalót fogadó országokban "legalább háromszor annyian dolgoznak, mint ahányan a hivatalos statisztikákba bekerülnek". Így van ez szerinte még Nagy-Britannia esetében is, ahol pedig szabad a vásár, nem kell munkavállalási engedélyért kilincselni, csak regisztrálni.

A lyukacsos statisztikákból és a HVG által megkeresett magyar külmunkások sztorijaiból egyaránt az derül ki: az EU-csatlakozás semmilyen szempontból nem tekinthető a nyugati munkavállalás kezdőrúgásának. Valamiféle cezúrának mindazonáltal igen: könnyebb lett az adminisztráció, a határátkelés, világosabban megjelentek az igények, és színre léptek az ezekre építő közvetítőcégek. A Nagy-Britanniában a belépés utáni hónapokban magukat munkavállalóként regisztráló magyarok közel fele már korábban is a szigetországban tartózkodott, vagyis alighanem az ottani illegalitás sötétségéből mászott elő a statisztikák látható világába. Látszik ugyan némi növekedés a csatlakozás után az Ausztriában munkát vállaló magyarok számát ábrázoló grafikonon, de nagyságrendi változást nem okozott a belépés az egyébként - az idénymunkások nagy száma miatt - éves periódusokban hullámtarajokat vető vonal menetében.

Indulás a webről
www.kulfoldimunka.lap.hu
Jóval több mint száz kigyűjtött linket tartalmazó oldal, többek közt a munkalehetőségek fajtája szerinti, illetve országonkénti bontásban. Linkek a közvetítőkhöz, jó néhány hirdetéssel.

http://europa.eu.int/eures/home.jsp?lang=hu
Az EU 25 tagállamán kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is magában foglaló Európai Gazdasági Térségen belül a munkavállalók szabad áramlását segítő Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES honlapjának magyar nyelvű változata. Jogszabályok, álláslehetőségek, életkörülmények országonként.

http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3419
A magyar Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium honlapjának uniós munkavállalással foglalkozó oldala. A szabályokat írja le nagy vonásokban.
A közép- és kelet-európai államok EU-csatlakozása előtti nyugati félelmek, miszerint rendezett országaikat elárasztják majd a szegények tömegei, kiszorítva az állásokból a helyi munkavállalók sokaságát és tovább terhelve az amúgy is túlterhelt kasszákat, messze nem igazolódtak. A munkaerőpiacát teljesen megnyitó Írország, Nagy-Britannia és Svédország tapasztalatai összességében jók. A félelmek (lásd A vízszerelő fantomja című írásunkat a 68. oldalon) mégis erősen tartják magukat, s nagy kérdés, hogy a többiek közül hányan nyitnak majd előbb, mint amikor a csatlakozási szerződés szerint mindenképpen muszáj lesz.

A magyarok kevésbé mobilisak, mint a legtöbb közép- és kelet-európai nép fiai (lásd A Nyugatra nyomulás bajnokai című írásunkat a 70. oldalon), s egyelőre nem világos, hogy az ifjak nyugati kalandozási tervei mennyire vehetők komolyan (lásd Fiatal szándékok című írásunkat a 66. oldalon). Mindenesetre tény: nem az elesett, munkanélküli falusiak "tántorognak ki" Nyugatra a jobb megélhetés reményében, hanem inkább a képzett, amúgy sem rossz körülmények közt élő városiak távoznak. Hogy ők mennyire fognak hiányozni a gazdaságból, az még kérdés. Magyarország alighanem olyan helyzetben van Európában, mint amilyenben egy nagy falu vagy egy kisváros az országon belül: az ambiciózus, energikus, kockázatvállaló, magasan képzett elit egy része ígéretesebb helyekre vándorol, miközben a környék szegényebb falvaiból beáramlanak az emberek. Az idehaza megüresedő állásokat gyakran erdélyi, szlovákiai és ukrajnai magyarok töltik be. Hogy idővel ők is továbbállnak-e, hogy az eredetileg távozók visszatérnek-e, s hogy Magyarországon mindez a gazdasági és a szellemi élet pezsdülését hozza magával, vagy éppen ellenkezőleg - erre ma még a közgazdászok, szociológusok sem adhatnak biztosabb választ, mint a kártyavetők vagy a tenyérjósok.

Karrier

Munkavállalás az EU-ban - HVG-összeállítás

Kik, milyen munkát és mennyiért vállalnak el külföldön? Milyen papírok kellenek a kinti tevékenységhez, illetve miként lehet boldogulni az illegalitásban? A HVG tudósítói többek közt e kérdésekre keresték a választ abban a három uniós országban, amelyekben alighanem a legtöbb magyar dolgozik. HVG-összeállítás az európai munkaerőpiacról.

Karrier

EU: meddig maradnak a munkavállalási korlátok?

Vaklármának bizonyultak azok az előrejelzések, melyek szerint a csatlakozás után kelet-európai munkavállalók 10-15 milliós tömege árasztja el az unió régi tagállamainak munkaerőpiacait. A nyugati félelmek mégis alig csökkentek.

Az átlagos, dolgos jéghokirajongó apuka, akire most rászakadt 350 milliárd dollár készpénz

Az átlagos, dolgos jéghokirajongó apuka, akire most rászakadt 350 milliárd dollár készpénz

Szókirakó játékokkal szokott lazítani az új pápa

Szókirakó játékokkal szokott lazítani az új pápa

Indul az árrésstop, máris lépett a Rossmann – sok vásárló meg fog lepődni a kasszánál

Indul az árrésstop, máris lépett a Rossmann – sok vásárló meg fog lepődni a kasszánál

Ebben is tévedett Nagy Márton, újabb inflációs hullám érkezhet

Ebben is tévedett Nagy Márton, újabb inflációs hullám érkezhet