Veszprémben szeptember 29-én és 30-án fogadják a külföldi munkavállalás iránt érdeklődőket. Külföldi és hazai tanácsadók, szakértők tartanak előadást a különböző országok álláslehetőségeiről. Szó lesz egyebek között a szakképesítések más országokban történő elismertetéséről, a külföldi munkavállalást segítő európai EURES szolgálatról, az egyes országok adóügyi és társadalombiztosítási szabályairól. Egyéni kérdéseket is feltehetnek a rendezvényt felkereső érdeklődők.

Szintén szeptember 29-én rendezik meg Komáromban a magyar-szlovák állásbörzét. Az eseményen előadóként részt vesznek a magyar és a szlovák munkaügyi szakemberek, a régióban tevékenykedő munkáltatók. Szó lesz például a határ menti ingázókra vonatkozó jogszabályokról.

Az európai mobilitási év keretében egy tájékoztató busz indul Párizsból az egyes európai városokba. Ez a busz Pécsett áll meg egy napra október 12-én. A busz tájékoztató anyagok segítségével ismerteti az európai munkavállalás lehetőségeit. Szó lesz természetesen az új tagállamok munkavállalóinak szabad munkavállalását korlátozó intézkedésekről, a korlátozást fenntartó, és azt már nem alkalmazó régi tagállamokról.

A korlátozások ellenére a mobilitási év célja, hogy felhívja a figyelmet a külföldön történő munkavállalás előnyeire. Az európaiaknak ugyanis csupán 1,5 százaléka dolgozik más tagállamban, illetve csak átlagosan 10,6 évente váltanak szakmát. A földrajzi mobilitáson kívül ugyanis a szakmai mobilitás is lényeges. A munkavállalók a piaci körülményekhez igazodó szakmaváltással könnyebben találhatnak munkát.

A mobilitási év megrendezésére mintegy 6 millió eurós költségvetést szánt az Európai Unió. A pénz a mobilitási projektekre, tanulmányokra, a bevált gyakorlatok cseréjére fordítható.

A rendezvénysorozat megnyitó eseményét február 23-án és 24-én tartották Brüsszelben, a záróünnepségre pedig a finn elnökség alatt kerül sor. Az európai mobilitás év keretében rendezik meg csaknem száz európai városban szeptember 29-én és 30-án az európai állásbörzét.

Az új tagállamok belépése óta munkavállalási engedély nélkül vállalhattak munkát az innen érkezők az Egyesült Királyságban, Írországban és Svédországban. Az idén május 1-jét követően ezekhez az országokhoz csatlakozott Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Izland.

Továbbra is egyértelműen a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatához és munkavállalási engedélyhez köti a munkavállalást Ausztria, Hollandia, Németország, Olaszország és Liechtenstein.

Munkavállalási engedélyt követel, de Dániához és Norvégiához hasonlóan jelentős könnyítéseket alkalmaz az idén május 1-jétől Belgium, Luxemburg és Franciaország. Így Belgium a munkaerő-hiányos foglalkozások esetében munkaerőpiaci vizsgálat nélkül öt nap alatt kiadja a munkavállalási engedélyt. Luxemburgban három szektorban, a mezőgazdaságban, a szőlőművelésben és a vendéglátóiparban munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül szerezhető meg a munkavállalási engedély. Franciaországban hét ágazatban összesen 61 foglalkozási szakmában ugyancsak a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg az új tagállamok állampolgárai ezt az engedélyt.

Olaszország fenntartotta a korábbi engedélyezési rendszert, de az új tagállamokra vonatkozó éves munkavállalási kvótát 79 500-ról 170 ezerre emelte. Hollandiában, ahol a kormányzat a szabad munkavállalás engedélyezését javasolta, a parlament még nem döntött a kérdésben. Néhány szakmánál, amelyek listáját időszakonként aktualizálják, egyszerűsített munkavállalási engedélyt adnak ki.