A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elutasították a szolgálati nyugdíjra vonatkozó törvényjavaslatot. Az előterjesztés alapján a hivatásos állomány azon tagjainak, akik 2007 végén legalább 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkeztek, nyugdíjuk összegét meg kell állapítani a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint. Az érintettek tényleges nyugdíjba vonulásukkor választhatnak, hogy ennek évenkénti emelésekkel növelt összege legyen az induló nyugdíjuk, vagy a nyugdíjazásukkor hatályos szabályok szerint megállapított összeg.
A módosítás célja, hogy megakadályozza, hogy a fegyveres szervek nagy tapasztalatú tagjai az idén év végéig tömegesen menjenek nyugdíjba a nyugdíjrendszerben várható, számukra kedvezőtlen változások miatt.
Bernáth Ildikó (Fidesz) bizottsági alelnök elutasításukat indokolva elmondta: frakciójuk szerint ez a törvénymódosítás nem készteti majd maradásra azokat a rendvédelmi, illetve honvédségi dolgozókat, akik a kedvezőtlenebb feltételek miatt inkább a magánszférában keresnek maguknak állást. Az alelnök arra a hivatásosok által hangoztatott véleményre reagálva, miszerint ezekben munkakörökben eltöltött húsz év is igen sok, elmondta: a három műszakban dolgozó nők terhelése legalább ilyen, mégis legfeljebb 60 évesen mehetnek nyugdíjba.
Filló Pál (MSZP) ugyanakkor vállalható kompromisszumnak nevezte a törvényjavaslatot. Mint mondta, most ennyire van lehetőség. A törvényjavaslat nagyobb megbecsültséget nyújt azoknak a hivatásosoknak akik legalább húsz évnyi szolgálati idővel rendelkeznek. A rendvédelemnél, honvédségnél egyaránt az ilyen nagyobb tapasztalattal rendelkező, jó szakemberek ott tartása a cél, a törvényjavaslat pedig ezt szolgálja. Kiszámíthatóságot jelent, jó válasz azokra a kedvezmények megszüntetésére vonatkozó rémhírekre is, amelyek eddig távozásra késztették a szolgálati viszonyban lévőket.
A bizottságot Demeter Judit az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke tájékoztatta az intézmény elmúlt éves munkájáról. Az elmarasztaló határozatok 50 százaléka a foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. A foglalkoztatási diszkriminációs panaszok száma az elmúlt évben 20 százalékkal emelkedett. Nagy leterheltséget jelent számukra a hatósági bizonyítványok kiadása. A múlt évben 8 ezer ilyen bizonyítványt adtak ki. Az állami támogatást igénylő cégek, intézmények ezzel bizonyítják, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatot tartanak fenn, nem alkalmaznak foglalkoztatási diszkriminációt.
Bernáth Ildikó és Vojnik Mária (MSZP) is kifogásolta, hogy bár a hatósághoz bejelentések érkeznek és a hatóság intézkedik, a nők hátrányos megkülönböztetése terén nincs sok változás. Vojnik Mária hangsúlyozta: csak hatósági eszközökkel nem lehet eredményt elérni, amíg a társadalmi közfelfogás, hozzáállás nem változik ebben a kérdésben. A nők a ranglétrán való előbbre jutásban, keresetben még mindig távol vannak a férfiaktól.
