Mennyit keres egy cégvezető?
Most induló sorozatunkból kiderül, milyen kilátásaik vannak az egyes szakmák képviselőinek Magyarországon. Először a vezető irányítókat vesszük górcső alá: mennyit kap havonta egy gazdasági szervezet vezetője, és ezért mit kell tennie? Összefoglalóink a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapulnak.
Az Európai Unió országaiban – az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 1998 és 2006 közötti, államonként eltérően hézagos adatai szerint – általában csökkent a vezető irányítók létszáma, de ahol emelkedett, ott látványosan. Magyarország a maga 30 százalék körüli növekedésével a foglalkoztatottak számát növelők alsó mezőnyében helyezkedik el, ennél nagyobb mértékben nőtt a főcsoportlétszám például Finnországban, Litvániában, Németországban és Szlovákiában.
A magyar vezető irányítók összlétszáma 1999 és 2006 között – egy 2002-es kisebb visszaesést kivéve – folyamatosan nőtt. Ez idő alatt a nő vezetők száma kissé jobban gyarapodott, mint a férfiaké, ám a nemek közötti arány lényegében nem változott, tíz vezető irányítóból továbbra is hat-hét férfi.
© sxc.hu |
Az e foglalkozási körbe sorolható állások betöltéséhez általában felsőfokú végzettségre van szükség. 2006-ban Magyarországon évi 400–700 ezer forintra becsülték a felsőoktatásban részt vevő hallgatók saját kiadásait (főleg taneszköz-, utazási, étkezési és lakásköltség + 2006-os árakon a 2007-től bevezetendő tandíj), függően attól, az ország mely településén tanulnak, és milyen szakon, illetve alap- vagy mesterszinten. Az egy hallgatóra jutó állami kiadásokat 2006-ban évi 400–550 ezer forintra taksálták.
KERESETEK
| A szakmakör |
| IDE TARTOZÓ FOGLALKOZÁSOK: ● cégvezető ● elnök ● elnök-vezérigazgató ● igazgató ● igazgatóhelyettes ● igazgatósági elnök ● ügyvezető ● ügyvezető igazgató ● vezérigazgató |
A gazdasági szervezeti vezető foglalkozásúak havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re nagyjából egyenletesen nőtt, összesen mintegy a harmadával, de ezen belül kissé csökkent az alapbéren felüli keresetrészek hányada.
A megyénkénti eltérések hasonlóak voltak, mint az összes hazai foglalkozási ág átlagában (eszerint 7 megyében átlagos volt a kereset, 12-ben átlag alatti, s csak a fővárosban átlag fölötti). A gazdasági szervezeti vezetők körében szintén a fővárosiak vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan több mint 100 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot, a 420 ezer forintot. Több mint 100 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt Tolna, Bács-Kiskun, Baranya, Békés és Somogy megye, Csongrádban pedig 250 ezer forint körül alakult az átlag.
A nők e munkakörben is kevesebbet kerestek a férfiaknál, átlagosan mintegy 90 ezer forinttal. A nem minden korosztályra releváns adatok szerint 2005-ben a fiatal nők lemaradása nagyobb arányú volt, mint az idősebbeké.
MUNKAERŐPIAC
A gazdasági szervezeti vezető foglalkozási körbe tartozók 2005-ben nagyjából felerészben alkalmazottak, a kor előrehaladtával egyre csökkenő arányban: 50 év fölött tízből már inkább csak négy volt alkalmazott. A foglalkoztatottaknak átlagosan nagyjából a negyede volt nő, ezen belül a fiatalok körében 15 százalék.
A gazdasági szervezeti vezetők a létszámukhoz mérten kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga (2005-ben 2-3 százalék az összes 7-tel szemben). Az álláskeresők 10 százaléka pályakezdő, s arányuk 2000 és 2005 között csökkent. A foglalkozási körbe tartozó, 25–45 éves regisztrált álláskeresőknek 2006 tavaszán a fele volt nő, 45 év fölött viszont a férfiak voltak többségben.
Gazdasági szervezeti vezetőket a munkáltatók, úgy tűnik, nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben alig volt bejelentett üres álláshely. Az üres állások több mint fele a fővárosra esett, a többi megyére egyenletesen kevés jutott.
Piaci esélyek: 2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 2 százalékkal nőtt, a bejelentett állásoké 56 százalékkal csökkent. A hat évben közel ugyanannyi munkakeresőt regisztráltak, mint ahány betöltetlen állást, 2000-ben kevesebbet, 2005-ben több mint kétszer annyit.
| Foglalkozásjellemzők |
| JELLEMZŐ FELADATKÖRÖK: Meghatározza és alakítja az általa vezetett szervezet üzletpolitikáját, tervezi, irányítja és összehangolja tevékenységeit a tulajdonosi, illetve irányító szerv (igazgatótanács, közgyűlés, taggyűlés, felsőbb szervek) által megszabott irányelveknek megfelelően. FŐBB TEVÉKENYSÉGEK: belső munka- és hatáskörmegosztást szabályoz ● dolgozók képzését és teljesítményét ellenőrzi és felügyeli ● gazdasági szervezetet képvisel ● gazdasági szervezeti működési kört, célokat meghatároz és megvalósít ● gazdasági szervezeti ügyeket intéz ● gazdasági, szervezeti tevékenységet tervez, szervez és irányít ● hatékony működési feltételeket biztosít, tőkéhez jutási és hatékony működési feltételeket teremt ● munkáltatói jogokat gyakorol ● munkaszervezetet kialakít ● szervezeti egységeket (területi képviseletek, osztályok, divíziók) összehangol ● társasági mérleg- és vagyonkimutatást elkészít, illetve elkészíttet ● tulajdonosi (vezetői) testületet összehív, ott a tevékenységről, a gazdasági szervezet működéséről beszámol ● üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről gondoskodik. EGÉSZSÉGI FELTÉTELEK: jó beszélőképesség, látás, ép hallás. VESZÉLYFORRÁSOK: idegi megterhelés. FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK: lelki sérülések. |
