A fiatalok egyik legmeggyőzőbb érve a külföldre utazás esetében a nyelvtanulási lehetőség, hiszen anyanyelvi környezetben jóval intenzívebben lehet a célország nyelvét elsajátítani, mivel a kiutazók gyakorlatilag rákényszerülnek annak mindennapi használatára. A hazai nyelvtanítási módszerek általában nem biztosítják azt, hogy néhány hónap után valaki jól beszéljen egy nyelvet, ráadásul a tanfolyamok és a magánórák díja igen magas. A diákok másik gyakori érve a kiutazásra az önállóság és függetlenség megtapasztalása egy olyan élethelyzetben, ahol a fiatalok önellátóvá válhatnak, munkát vállalhatnak, megismerhetik az egyéni felelősséget.

Külföldön megszerzett tudás © sxc.hu

Ráadásul leggyakrabban sok hasonló korú fiatal veszi őket körül például az iskolában, így gyorsan alakulnak ki új kapcsolatok. Ezek akár felületesek, akár szorosak, de a diákok számára mindenképpen hasznosak, hiszen látókörük jelentősen bővül és létrejöhet egy, a jövőben is kamatoztatható kapcsolati tőke barátság vagy éppen üzleti háló formájában. Az idegen kultúrába való beilleszkedés remek tapasztalatszerzési lehetőséget rejt magában, fejleszti az alkalmazkodóképességet és magabiztosságot ad.

Menni vagy maradni?

Abban az esetben, ha egy diák tanulni megy külföldre, az adott nyelven való tanulás lehetősége és egy más iskolarendszerben tanult új tantárgyak adta ismeretek szintén új perspektívát adhatnak a hallgatóknak, ráadásul a hazai oktatási módszerektől eltérően más európai országokban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlatiasságra. Így a tanulás élvezetessé és minden szempontból kihívássá válhat. A diákok általában egy-két szemesztert töltenek el külföldön, majd visszatérnek a szülőhazába. A kint töltött idő azonban nagyon meghatározó lehet későbbi kiutazási terveikre nézve. Sok diák fontolgatja az újabb külföldi látogatás és az esetleges munkavállalás gondolatát is. A fiatalok esetében a kiköltözés általában nem az utazások célja, hanem következménye szokott lenni, ugyanis a kedvező feltételek mellett vállalt munka, az idegen országban való eligazodást követően sokan úgy vélik, érdemes külföldön letelepedni. Az anyaország gazdaságára a fiatal szakemberek eltávozása azonban komoly hátránnyal járhat.

Élet a kiköltözés után

Hogy hosszútávon megéri-e külföldre költözni, az számos tényező függvénye, az azonban tény, hogy vonzó lehetőségeket kínálnak például az Európai Unió északi országai a magyar szakemberek számára. Ebben a régióban a munkabérek általában magasabbak, és noha az életszínvonal fenntartása is több költséggel jár, ám a jó teljesítményt nyújtó dolgozók gyorsan haladhatnak előre a ranglétrán, amely természetesen magasabb fizetést is jelent. A béreket terhelő járulékok mértéke szinte mindenütt alacsonyabb, így hónapról hónapra több pénz marad a munkavállaló zsebében. A gazdasági rendszer stabilitásától függően válhat kiszámíthatóbbá és tervezhetővé a jövő, amely szintén megfontolandó szempont, hiszen egy virágzó gazdaságban kedvezőbb létfeltételekkel lehet számolni.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy akár a külföldi tanuláshoz, akár a tartós letelepedéshez jelentős tőkére van szükség, számolni kell számos eseti (munkavállalási engedély, tandíj) és fix költséggel (lakbér, étkezés, utazási költség) is, amelyek jelentősen eltérhetnek a hazai árszínvonaltól. Ezenkívül kalkulálni kell azzal az esetleges kockázattal, hogy a várakozások ellenére nem tetszik az iskola, nem talál az illető munkát, vagy nem elégedett azzal amit "odakinn" tapasztal.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásához kattintson ide.