„A család egyik barátján keresztül jutottam ki Angliába, egy autószerelő műhelybe, minimális nyelvtudás nélkül” – kezdi a történetet Norbert, aki alig egy hónapos londoni tartózkodás után munkahelyén balesetet szenvedett. „Kicseréltem egy féklámpaizzót, és megnéztük, működik-e, a tulaj viszont ahelyett, hogy ráadta volna a gyújtást, tovább nyomta a slusszkulcsot. Mivel sebességben volt az autó, nekinyomott a falnak. Két helyen eltört a combcsontom. Februárban mentem ki, a beleset márciusban történt, és akkor még nem voltam bejelentve, így biztosításom sem volt” – meséli a fiatalember, aki úgy véli, később mégiscsak rögzíthették munkaviszonyát. „Gondolom, visszamenőleg bejelenthettek – hivatalosan bejegyzett cégről van szó, amelynek tulajdonosa Srí Lanka-i –, különben rájuk mászott volna a hatóság, és engem sem hagytak volna békén” –vélekedik. Norbertnek az volt a szerencséje, hogy itthon utazás előtt kiváltotta az Egységes Egészségbiztosítási Kártyát.

Rendezetlen viszonyok. Kártérítésre várva © Marton Szilvia

A Külügyminisztérium honlapján kiemelt helyen szerepel a felhívás, amelyben a külföldi munkavállalás veszélyeire, a kiutazás és kint tartózkodás feltételeinek megteremtésére hívják fel a figyelmet. A biztosítás is ezek közé tartozik. Az Egységes Egészségbiztosítási Kártyával ugyanolyan ellátásban részesülnek a magyarok, mint az adott ország állampolgárai – olvasható a külügy honlapján, kiemelve, hogy a sürgősségi ellátás az EU tagállamaiban nem feltétlenül ingyenes. Emellett a balesetbiztosítás sem elhanyagolható.

Sokan azért nem kötnek biztosítást, mert bíznak benne, hogy külföldön pár hónap alatt találnak állást, a munkáltató azonnal be is jelenti őket, így, ha történik velük valami munkavégzés közben, az ellátás költségei kenyéradójukat, illetve annak biztosítóját  terhelik  – számol be tapasztalatairól Kis Anita, aki évek óta foglalkozik munkaerő-közvetítéssel. „Aki jogszerűen működő, bejegyzett ügynökséghez fordul, jó eséllyel nullára csökkentheti annak kockázatát, hogy a külföldi munkavállalás során kár éri” – hívja fel a szakember a figyelmet a legális és jól szervezett munkavállalás fontosságára. Ha kint bármilyen gikszer adódik, a jóhiszemű vendégmunkás komoly pácba kerülhet. Nincs munkaszerződése, mert a munkavállaló csak ígéretet kapott, hogy amint dolgozni kezd, aláírhatja a papírokat? Nincs biztosítása sem, mert a foglalkoztató nem jelentette be, esetleg hó végén azzal szembesül, hogy ingyen dolgozott, bért nem kap? Feketemunkásként, vagy biztosítás nélkül dolgozó külföldiként egy idegen országban rá lesz utalva az anyaország hivatalos szerveinek „jóindulatára”. „Ha valaki balesetet szenved, kórházi kezelésre szórul, szó szerint rámehet a gatyája” - fogalmaz Kis Anita.

Kártya Európába

Az Európai Tanács 2002. márciusában döntött az európai egészségbiztosítási kártya kialakításáról és bevezetéséről. az igazolvány célja, hogy az unió minden állampolgára – az adott tagállamok polgáraihoz hasonlóan – igénybe vehesse az orvosilag szükséges szolgáltatásokat egy másik tagállamban.  A legfeljebb 12 hónapig érvényes – ingyenesen kiváltható –  kártya igazolja, hogy tulajdonosának hazájában van egészségbiztosítása. A kártyáról bővebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár oldalán olvashatnak.

„Rosszabbul is járhattam volna, de az egyhetes kórházi kezelésért, mivel sürgősségi ellátásnak minősült, nem fizettem egy fillért sem” – mondja Norbert, aki négy nappal később el is hagyta a szigetországot. Elmondása szerint fizetését – összesen nyolcszáz fontot, amiért hétfőtől szombatig reggel hattól este hatig dolgozott – egy hónapra megkapta, ám a balesetért a munkáltató nem fizet kártérítést, mert a magyar fiatalember nem tud felmutatni érvényes munkaszerződést. Saját bevallása szerint kiérkezése után elé tettek ugyan egy papírt, amit aláírt, ám csak egy példányban, az is a főnökénél maradt. „Ha úgy tetszik, meg is semmisítheti azt. Egy munkatársam fordított, de más nem volt jelen, amikor aláírtam a szerződést” – árulja el.

Mit tehet ilyen esetben a károsult magyar munkavállaló külföldön? Norbertnek az autószerelő-műhely tulajdonosa megígérte, hogy míg felépül, kapja a fizetését, de ebből semmi sem lett. Ügyében először a nagykövetséghez fordult, ám ott nem tudtak segíteni neki, csak angol honlapokat ajánlottak, ahol utánanézhet, hogy hasonló esetben mi a teendő. Hazatérése után egyik ismerőse tanácsára felvette a kapcsolatot egy magyar céggel, amely külföldi behajtással, kárrendezéssel is foglalkozik. Elvileg az autó biztosítójával egyezkednek, ám ez hosszú hónapokig is eltarthat – véli az itthon lábadozó férfi.

„Elsősorban közlekedési balesetekre koncentrálunk, de számos ügyfelünk van – targoncavezető, nehézgépkezelő –, akit külföldön ért baleset. Megkeresnek minket, elmondják, milyen jellegű problémával szembesültek, mi pedig kérünk tőlük egy személyes találkozót, ahol ismertetik a kárügyet, illetve a bizonyítékokat, amelyek ezt alátámasztják. Mindezek fényében, ha a behajtásra van reális esély, elvállaljuk az ügyet” – meséli a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő szakember, aki egy külföldi kárrendezéssel, behajtással is foglalkozó magyar cégnél dolgozik.

Biztosítás nélkül kockázatos © sxc.hu

Míg Amerikában az effajta segítségért az ügyfélnek kiharcolt összeg 40-50 százalékát is elkérhetik, addig itthon a munkadíj – amelybe beletartozik az ügyviteli költség, az ügyvédek díjazásától a külföldi utazással járó kiadásokig – nagyjából „mindössze” fele az amerikai tarifának – ez persze a cégtől és az ügy nehézségi fokától is függ.

„Az elvégzett munka arányában, százalékban állapítjuk meg a szerződésben rögzített munkadíjat. Ha külföldi kárrendezésről van szó, és bonyolultabb esetről, ahol esetleg több szakember bevonására, vagy külföldi tárgyalásokra is szükség van, a sikerdíj persze magasabb” – avat be a tarifaszabás rejtelmeibe a szakember, aki számszerű összegekről nem beszél.

A kárrendezésre szakosodott cégek általában több, nem ritkán nyolc-tíz ügyvédi irodával is szerződéses viszonyban állnak – biztosítási, közlekedési, orvosi műhibákkal foglalkozó szakjogászokkal – így egy-egy eset kapcsán mindig a megfelelő szakembert vonják be. Ugyanakkor a gondos esettanulmány, előkészítés ellenére is benne van a pakliban, hogy az ügyfél hoppon marad. „Előfordul, hogy nem tudjuk behajtani a kártérítést – ha mondjuk a kinti cégnek nincs tevékenységi felelősségbiztosítása és vagyonnal nem rendelkezik, vagy egy régebbi balestről van szó, ám a cég, amelynek alkalmazottjaként az ügyfél a balesetet elszenvedte, jogutód nélkül megszűnt és vagyona nem fellelhető” – vázolja a kritikus helyzeteket a szakember, hozzátéve, az is okozhat problémát, ha külföldön valaki  bérelt járművel – esetleg munkavégzés közben gépkocsival – balesetet szenved. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az üzemeltetőnek nincs gépjármű-felelősségbiztosítása. Ebben az esetben a behajtás különösen nehéz.

Ha valaki érvényes munkaszerződés nélkül dolgozik külföldön, és üzemi baleset éri, jó esélye van rá, hogy a munkáltató kibújik a kártérítési felelősség alól, különösen ha nincs biztosítása, és a munkavállalóira sem kötött. A kártalanítás behajtása hosszasan elhúzódhat, ha a munkavállaló nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, minimum egy évet kell várnia, míg a kártalanítás összegét kézhez kapja. A legtöbben még ezt sem bánják, a lényeg, hogy kárpótolják őket szenvedéseikért.