Míg 2008 novemberében tíz alkalmazott és vállalkozó közül még kevesebb mint öt félt a "kívül rekedéstől" , addig ezek aránya 2009 márciusában már közel járt az 1992-ben mért legmagasabb értékhez. A rendszerváltást követő években tíz alkalmazottból, vállalkozóból öt-hat tartott attól, hogy nem tud újra elhelyezkedni, ha egyszer munkanélkülivé válik.     
  
Az összegzés szerint sok tekintetben nem változott az, hogy kik félnek az átlagosnál jobban vagy kevésbé a munkahely elvesztésétől: ettől továbbra is a magasabb iskolai végzettségűek tartanak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé.
 
Ugyanakkor 2008 novemberéhez képest van, amiben megváltozott a munkahely elvesztésétől való félelem társadalmi háttere: míg négy hónappal ezelőtt inkább a férfiak, most inkább a nők félnek jobban állásuk elvesztésétől. 
 
Míg tavaly novemberben az ötvenes éveikben járók, idén márciusban a harmincas éveiket taposók körében magas az állásvesztéstől nagyon tartók aránya, miközben ebben a korcsoportban magas a munkahely elvesztésétől alig félőké is, a vezetők, a vállalkozók és az értelmiségiek között a korábbinál magasabb a munkájuk elvesztésétől tartók aránya - olvasható az összegzésben.

Tavaly ősszel még a községekben élők, idén tavasszal viszont leginkább a városi lakosság, kisebb mértékben pedig a budapestiek és a megyeszékhelyeken lakók aggódnak a munkahelyeikért, ezzel szemben most a falvakban élők körében tapasztalhattuk az állásukat féltők legkisebb táborát.