A brit vállalatoknak csaknem a háromnegyede bérbefagyasztást vagy bércsökkentést tervez az idén - áll a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) hétfőn nyilvánosságra hozott felmérésében, amely szerint számos brit cég előrehozott választásokat tartana előnyösnek a súlyos recesszióban lévő gazdaság számára.
A BCC éves konferenciájának kezdetére időzített, négyszáz cég adatszolgáltatását összegző havi kimutatás szerint a brit üzleti vállalkozások 58 százaléka nem akar bért emelni ebben az évben, 12 százalékuk pedig bércsökkentést próbál elfogadtatni az alkalmazottakkal.
Máris bérbefagyasztást jelentett be a legnagyobbak közül a 181 ezer főt alkalmazó Királyi Posta, a százezer embert foglalkoztató British Telecom, és a British Airways légitársaság sem emeli a 13 500 fős hajózó személyzet fizetését. A vizsgálatba bevont cégek 12 százaléka biztosra mondta, hogy a következő fél évben leépítéseket hajt végre, és további 38 százalék jelezte, hogy fontolgatja ennek lehetőségét.
A vállalatok fele a bankokat, 37 százalékuk elsősorban a kormányt okolja a brit gazdaságban kialakult helyzetért. A válaszolók 43 százaléka szerint a 2010 tavaszán esedékes parlamenti választások előrehozása javítaná az üzleti bizalmat.
A brit gazdaság összteljesítménye az új pénzügyi év költségvetési tervébe beállított hivatalos előrejelzés szerint 3,5 százalékkal zuhan az idén, független elemzők azonban ezt a becslést is túlzottan derűlátónak tartják.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző intézet jelenlegi prognózisa szerint a brit hazai össztermék-érték 2009-ben, reálértéken 4,5 százalékkal esik. A CEBR szerint az általa várt idei egész évi visszaesés 1931 - a nagy depresszió mélypontja - óta a legmeredekebb lesz. Abban az évben 5,1 százalékkal csökkent a brit GDP-érték.
A brit gazdaság összkibocsátásának 2008 első negyedében mért legutóbbi csúcsértéke és az idei harmadik negyedévre várt mélypont között összesítve 5,6 százalékos GDP-zuhanással számolnak a CEBR londoni elemzői.
A brit munkanélküliek száma már jóval meghaladja a kétmilliós lélektani határt, a legutóbbi inflációs adatsor pedig deflációs veszélyre utalt.
A kiskereskedelmi árindex (RPI) - amely tartalmazza a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is - a múlt héten kiadott statisztikai összesítés szerint márciusban stagnált az előző hónaphoz mérve, éves összevetésben azonban 0,4 százalékkal csökkent.
A legátfogóbb brit ármutató 1960 óta először jelzett éves szintű deflációt. A defláció a meglévő adósság reálköltségeinek növekedése mellett azért is veszélyes jelenség, mert a kialakuló deflációs várakozás - az árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése - miatt a fogyasztók halasztják vásárlásaikat, ami további mélyíti a defláció elsődleges okát, vagyis magát a recessziót.
