A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az "egyetemi bumm": miközben a gyereklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák - hangsúlyozta az Új Magyar Szó. Öt éve alig hatezer újonnan érettségiző magyar diákkal számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire.
  
Azért nem csökken az érettségizők száma, noha a gyereklétszám kisebb, mert a kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, az érettségiig fennmaradó két évet pedig a korábbiaknál többen vállalják - magyarázta az okot Péntek János egyetemi tanár a lap kérdésére. Ugyanakkor Gyagyi József szociológus úgy látja, az egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel, sem azzal az eséllyel, amelyet az érettségizők számának növekedése jelent. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs –  tette hozzá Gagyi József.
  
A regionális egyetemek helyzetéről Makó Zoltán dékán, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának vezetője nyilatkozott a lapnak. Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem kancellárja is úgy véli, hogy az egyetemeket a környékről származó hallgatók választják. 
 
Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a kolozsvári egyetem igyekszik elébe menni annak a regionális "elszívó hatásnak", amelyet a nem tradicionális erdélyi egyetemi központok jelentenek. Ezért az idén felvételi központot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. A diáklétszám és a meghirdetett egyetemi helyek száma alapján az már biztos, hogy a felvételiző erdélyi magyar diákok közül mindenki, aki akar, talál magának egyetemi helyet az idén - írta az Új Magyar Szó.