A felsőoktatási intézményekbe való bekerüléshez idén sem kellett sehol a maximális 480 pontot elérni. A legmagasabb pontszám 469 volt, ennyivel juthattak be a hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára, míg a második legmagasabb pontszám, 462 a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára lett elég - közölte Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Magasak voltak a pontszámok az orvosi képzésben, ahol intézménytől függően 421 és 432 pont közötti eredményt kellett hozni. A jogászképzésben 408 és 426 között alakultak a pontszámok, amelyek a tavalyinál magasabbak - tette hozzá. De lássuk részletesebben!

A Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakára tavaly 456 pont kellett a boldogsághoz, összesen 1634 jelentkező volt. Idén már csak 1579-en választották ezt a szakot, így a magyar nyelvű képzésnél 454 pont lett a felvételi határ (költségtérítéseseknél 443 pont).

Tavaly legtöbben - 3040-en -, a Budapesti Gazdasági Főiskolára turizmus-vendéglátás szakára jelentkeztek, 427 pontot kellett elérniük a bekerüléshez,  idén 2699-en választották ezt a szakot, és a magyar nyelvű képzésnél a határ 427 pont maradt, de a költségtérítéses hallgatóknak már 421 pont is elég volt. Az angol nyelvű képzéshez 380, a költségtérítéseseknek 222 pont kellett.

A Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi és marketing szakára tavaly 1993-an jelentkeztek, ők 404 ponttal sétálhattak be az államilag finanszírozott helyekre, idén 415 pont kellett a bejutáshoz, nem véletlenül: 2045-en jelentkeztek az államis helyekre. A költségtérítéses képzést választóknak azonban mindössze 296 pontra volt szükségük. A BGF gazdálkodási és menedzsment szakára idén 388 ponttal lehetett bekerülni, költségtérítéseseknek 331 ponttal.

Így várták a ponthatárokat a Millenárison. Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

Az ELTE pszichológia szakára tavaly még 456 ponttal lehetett bejutni, idén ehhez elég volt 453 pont, költségtérítéses képzésre már 429 ponttal felvételt nyertek.

A Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakának államilag finanszírozott helyeire - ahová tavaly 411 pont volt a határ - idén már 435 pont kellett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök informatikus szaka az egyik legnépszerűbb, idén 1765-en választották : az államilag finanszírozott helyekhez 373, költségtérítésesekhez 365 pont elegendő. A Műegyetem gépészmérnöki szakán idén 367-re emelkedett a ponthatár, a költségtérítéses képzésre jelentkezőknek 361 pontot kellett elérniük a sikeres felvételihez.

Az ELTE jogászképzésére másfélszer annyian jelentkeztek, mint tavaly, az államilag finanszírozott helyekre 426 ponttal, a költségtérítésesekre 400 ponttal lehetett bejutni.

A Semmelweis Egyetem államilag finanszírozott helyeire tavaly 432 ponttal lehetett bejutni, idén 437-re nőtt a ponthatár, a költségtérítéses képzésre jelentkezőknek elég volt 359 pontot szerezniük.

A ponthatárokról bővebben a HVG oktatási portálján, az Eduline-on és a Felvi.hu-n olvashat.

© sxc.hu

Pontszámítás

A 400+80 pontos felvételi rendszer tavaly „vizsgázott” először, a 2008-as tapasztalatok alapján idén már nyugodtabban számolgathatták pontjaikat a továbbtanulni vágyók. A legmagasabb összpontszámot alapképzésre vagy egységes osztatlan képzésre jelentkezők esetében a következőképpen számolják: a megszerezhető legmagasabb, 200 tanulmányi pont mellé legfeljebb 200 érettségi pont jöhet, plusz a többletpontok, maximum 80.

A másik lehetőség, hogy a jelentkező megduplázza érettségi pontjait (így maximum 400 pontot kaphat), amihez jöhetnek még a többletpontok (legfeljebb 80). Alapképzésre vagy egységes osztatlan képzésre azt vehetik fel, akinek legalább 160 pontja van, de ebbe nem számítanak bele a többletpontok, csak azok, amelyeket az emelt szintű érettségiért kap a jelentkező. Aki ily módon legalább 140 pontot gyűjt, felsőfokú szakképzésre felvehető. Ők a következő pontszámítási lehetőségek közül választhatnak: megkétszerezik a tanulmányi pontjaikat, a tanulmányi és az érettségi pontjaikat összeadják vagy az érettségi pontjaikat kétszerezik meg. Természetesen mindhárom esetben ehhez jönnek még a többletpontok.

Többletpontok járnak az emeltszintű érettségiért, vizsgatárgyanként 40 (bizonyos feltételekkel), a nyelvvizsgáért, „C” típusú középfokúért 35 pont, „C” típusú felsőfokúért 50 pont (nyelvvizsgákért maximum 50 többletpont adható). OKTV-n, valamint Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen elért eredményekért szintén többletpontok járnak (ezeknek száma helyezésenként változik). 30 többletpontot jelent szakirányú továbbképzés esetén az OKJ-s bizonyítvány. Többletpont jár annak, aki hátrányos helyzetű (25), fogyatékos (50), vagy gyesen van (50).

hvg.hu/Eduline/MTI