Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Becsöngettek az egyetemistáknak és a főiskolásoknak is, hagyományosan szeptember második hetétől - az évnyitóval - kezdetét veszi a tanév. Mire érdemes figyelni az utolsó pillanatokban? Mit tehet a diák, ha eddig nem talált szállást? Hogyan alakultak az albérleti díjak a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban? Meddig igényelhető a diákhitel? Gyakori kérdések, praktikus válaszok.
„Már júniusban megkezdtem a szálláskeresést, bár még túl sem voltam az érettségin. Kinéztem egy kis lakást az egyetem környékén, a tulaj rendes volt, megígérte, hogy július 23-ig (a felvételi ponthatárok kihirdetéséig – a szerk.) nem adja ki senkinek. Szerencsém volt, fölvettek, így július végén alá is írtuk a szerződést. Garzonlakás, egyelőre egy évig bérlem” – meséli a 19 éves Nóra, aki Debrecenből költözött a fővárosba, hogy megkezdje tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen. Mint mondja, nem akart főbérlőt, sem pedig kollégiumba költözni, az önállóság fontos szempont volt a lakhelyválasztáskor. Az albérleti díj nem jelent gondot neki, a havi hatvanezer forintot (plusz a rezsiköltséget) szülői támogatással ki tudja fizetni.
Albérlet: más zsebét tömik
De milyen költségekkel számolhatnak, akik albérletbe költöznek? Az Otthon Centrum körképe szerint az egyetemek környékén a bérleti díjak nem csökkentek tavalyhoz képest, ám továbbra is jellemző, hogy a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetében - a főváros VIII., IX., XI. kerületében -, a vidéki diákok szülei inkább lakást vásárolnak gyermeküknek, mint hogy más zsebét tömjék. Ingatlanszakemberek szerint az albérleti díjak összességében csökkentek a fővárosban, általában 5-20 százalékkal.
A felújítás drága móka © sxc.hu |
A vidéki nagyvárosokban - Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Győrött - is hasonló a helyzet, mint a fővárosban, elsősorban az egyetemekhez közeli városrészekben nőtt meg a kereslet a kiadó lakások iránt. Vidéken nem jellemző az egyetemisták körében a lakásvásárlás, inkább a nagyobb, másfél, két- vagy háromszobás lakáson osztoznak ketten-hárman. Az Otthon Centrum vidéki nagyvárosokra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy míg Debrecenben és Szegeden általában 1000-1700 forint a tégla építésű lakások bérleti díja négyzetméterenként - vagyis mérettől függően akár 50-80 ezer forintot is ki kell csengetni havonta -, addig Miskolcon mindez jóval olcsóbb: átlagosan 650-850 forint négyzetméterenként. A panellakások bérleti díja minden városban olcsóbb, mint a téglalakásoké, vidéken már havi 30-35 ezer forintért bérelhető. Az alacsony díj a magas rezsiköltségekkel magyarázható. (Fűtési szezonban a rezsi akár 20-25 ezer forintra is rúghat fejenként, panellakás esetén, még akkor is, ha több egyetemista osztozik a lakáson.)
Ki hol tanulhat? |
Idén egyetlen felsőoktatási intézményben sem kellett elérni a maximális 480 pontot a bekerüléshez. „Mindössze” 469 pont kellett a Budapest Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára, 462 pontot elérve pedig az intézmény nemzetközi tanulmányok szakára lehetett felvételt nyerni. Az orvosi képzésre jelentkezőknek 421-432 pontot kellett elérniük, intézménytől függően, a jogászképzést választóknak pedig 426 és 408 pont közötti eredményt kellett produkálniuk. A legnépszerűbb szakokról és a pontszámításról bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak. |
Nem minden egyetemista olyan szerencsés, hogy lakást vásárolhat vagy albérletbe költözhet, akár másod- vagy harmadmagával. „Már a bátyám is kollégiumban lakott, természetes volt, hogy folytatom a hagyományt, idén én is koleszos leszek” - meséli Balázs, a Budapest Műszaki Egyetem gólyája. A kollégiumi életérzést, a szabadság és az összetartás tudatának keverékét - a közös bulikat, balhékat - véleménye szerint vétek lenne kihagyni. „Ha lenne rá pénzem, akkor sem mennék albiba, jó nekem a négyágyas szoba” - teszi hozzá, félig tréfásan: így legalább van esélye rá, hogy nem hal éhen, majdcsak lesz valaki, akivel a kollégiumi konyhában együtt főzőcskézhet.
A kollégiumi férőhelyekért évről-évre komoly harc folyik, a diákok kérelmét szigorúan elbírálják. A helyeket 12 hónapra adják, kivéve az államilag támogatott alap- és mesterképzésben vagy doktori képzésben részesülő külföldi diákoknak, akik akár 12 hónapig is igénybe vehetik a kollégiumi elhelyezést. A legfontosabb szempontok, amelyek alapján a jelentkezők kérelmét elbírálják: a szociális helyzet, a tanulmányi átlag, a szakmai/tudományos teljesítmény. Sokat nyom a latban a lakóhelytől való távolság, a közösségért végzett munka, és az egyetemi vagy főiskolai képzés formája.
Egyetemi életérzés. Társaságban © Stiller Ákos |
Diákinvázió |
Idén a 127 500 diák közül, akik valamely felsőoktatási intézménybe jelentkeztek, első körben 94 ezren kerültek be. Közülük 66 ezren államilag finanszírozott képzésben vehetnek részt. Az államilag finanszírozott alapképzés 56 ezres keretszáma gyakorlatilag azonnal betelt, ám a mesterképzésre jelentkezők közül első körben 11 ezer hallgatót vettek fel - közel 22 ezer helyre. A pótfelvételikre 13 400 diák jelentkezett, közülük 12 ezren be is kerültek valamely felsőoktatási intézménybe. A meghirdetett helyekre azokat vették fel, akiknek felvételi összpontszáma elérte vagy meghaladta a költségtérítéses ponthatárt, amelyet adott szaknál július 23-án megállapítottak. |
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.